138. JEGYZETEK A NAPRÓL

I.

Tulipán és hitel

Temesvárott egy kereskedõ megadta a Tulipán-kertnek. Ez a kereskedõ valamire figyelmezteti a Tulipán-kert híveit. Figyelmezteti õket egy rossz szokásukra. Hogy szeretnek hitelben vásárolni. Ajánlja, hogy a Tulipán-kertnek jelszava: a készpénz legyen. Mert a hitel rossz szokás. Bizony rossz szokás. De a levegõnél fontosabb. A Tulipán-kert kigondolói lelkesednek a készpénzért. A tulipán is ezt jelenti. De lelkesednek a hitelért is. Szóval ne tessék megijedni: lesz tulipán, és lesz hitel is.

II.

A boldog négerek

Amerikában nagy riadalmat okoz egy statisztika. A négerekrõl szól, kik immár többen vannak Amerikában, mint magyarok Magyarországon. Bámulatos eredményekkel tör elõre a civilizáció útján a négerség. Negyvenöt évvel ezelõtt a négereknek csak 9 percentje tudott írni és olvasni. Ma már ez a szám 55 százalék. Néhány év múlva utolérik a négerek a legmûveltebb amerikai fajokat. Nagyszerû az anyagi gyarapodásuk. Emellett a halandósági percent egyre csökken náluk. Tudósaik, íróik, mûvészeik vannak: elõkelõek. Dalaikat pedig egész világon ismerik. Mint érdekes dolgot írjuk ide, hogy mágnásaik nincsenek a négereknek.

III.

Zsinór a ruhára

Ékes reprodukciót kaptunk a leendõ magyar férfidivatról. Zsinór kerül ismét a ruhára. Zsinóros és magyar szabású lesz a frakk is. Hát helyes, végre külsõségekben is megkülön­böz­tetni magunkat más európai emberektõl. A japánok, sõt kóreaiak ugyan fordítva cselekesznek. Õk levetik a nemzeti ruhát. Járnak a kultúremberek nemzetközi viseletében. Ellenben a kínaiak, tuniszi arabok egyelõre makacsul konzerválják az õsi kosztümöt. Bár én már láttam kínai diákot copf nélkül s a legjobb szabású modern ruhában. Mindegy: ez bennünket ne érintsen. Több világosságot! mondotta Goethe. Több zsinórt: mondjuk mi.

IV.

A szívtelen cselédek

Károlyi-uradalmakon, grófi uradalmakon sztrájkolnak a cselédek. A silány kommenciót nem bírják tovább. Ilyen szívtelenek ebben az elistentelenedett korban a cselédek. Sándor Pista grófék, nemes uraik, erkölcsi jókért harcolnak. Õk pedig hitvány kenyérért. Hivatkozunk az egész magyar társadalomra. Követeltek-e valaha több és jobb kenyeret Sándor és Pista grófék? Abbahagyták-e õk valamikor a munkát? Pláne nemzeti harcok idején? Majténytól a Köztelekig? E szívtelen cselédek pedig kenyeret követelnek. Le kell ezt szögezni. Ilyen emberek akarnak holmi jogokat. Kivirult a Tulipán-kert, s ezek a szívtelenek mégsem akarnak éhenhalni.

Budapesti Napló 1906. április 4.

Pont.