I.
Toldy - Regnieri
Kassa
szegény ex-püspöke egy ember. Egy: éppen csak egyetlen egy. Mióta világ a
világ: õk sokan vannak. Ki írta a Szophoklész tragédiáit? Julius Caesar Hajnóczija
ki lehetett? Mely szegény és szerény pap írhatta a legszebb pápai enciklikákat?
Ezt a világ sohasem fogja megtudni. Ellenben kár a Bubics-esetet a magyar bûnök
közé sorolni. Van elég saját bûne a magyar életnek. Mathieu bíbornok
Franciaországban bejut a negyven halhatatlan közé. Mivel Regnieri, olasz pap,
igen jeles tudományos munkát írt. Senkinek sem szabad megbotránkoznia. Jól van
ez így, amíg így van. Vannak Toldyk, Regnierik, de szerencsére vannak Bubicsok
és Mathieu-k.
II.
Andalúzia
Andalúziában
iszonyú az éhség. Költõk megénekelt földjén. Andalúziában. A gyomor jajgat és
sír. Ena hercegnõ minden hozománya kevés volna Spanyolországban kenyérre. De
nem is kap kenyeret az éhezõ spanyol. Mióta Andalúziában éheznek az emberek,
tízszer több a bikaviadal. Az elejtett bikákat aztán kiosztják az ínségesek
között. Egészen magyar módja a szociális buzgólkodásnak.
III.
A Vezúv
A
Vezúvról megint írni kell. Ez a rossz gyomrú hegy retteneteseket mível. És újra
és újra töprengünk. Mit akar az öreg Föld? Mindenütt tüzet hánynak a hegyek. Az
egész világ nyugtalan. Katasztrófa katasztrófát ér. Váratlanul megnõ a Balaton,
és Polónyi miniszter lesz. Minden rend fölbomlott itt. Mit nem fogunk még
megérni?
IV.
Storer
Storer,
Amerika volt bécsi nagykövetje - mártír. Áldozata annak az ellentétnek, mely
Amerika és Európa között van. Szegény Storer belepusztult abba, hogy erre
mifelénk más a világ, mint túl az óceánon. Õ nem felejtette el, hogy „ulula cum
lupis…” Bécsben - feudális volt, mert Bécs és Budapest feudális. Az Unió már
nem elsõízben járt így nagykövetjeivel. És ez nem lesz másképpen, amíg Amerika
annyira meg nem nõ, hogy fölfaljon minden európai régiséget. Vagy míg Európa
nem prostituálja a demokrata, az új, a kalmár Amerikát. Addig mártírok lesznek
a Storerek. Mert a világ nem tûri, hogy embereket és társadalmakat egy világ
válasszon el. Bebelnek lakkcipõt kell húznia, ha a császár elé megy, s a norvég
parasztképviselõ frakkba fog bújni Hakon király elõtt.
Budapesti Napló
1906. április 10.
Pont
|