|
Bréma
város tanítói ezt mondják németül és kategórikusan:
-
Kátét az iskolában ne tanítsunk. Vallástan helyett valami hasznosat rágjunk a
tanulók fülébe.
Szinte
olyan kegyetlenül hangzik ez, mintha azt tanácsolnák, hogy isten vallástana
helyett az istentelenség vallástanát hirdessék az iskolában.
Akármelyik
religiónak díszére válhatnék ez a türelmetlenség. Mintha az istent és a kátét
máról holnapra törülni lehetne.
Az
istennek és a káténak nagy múltja van. Szabadulni törekszünk tõlük, mint minden
múlttól. De okosan és békésen.
Lám
Brémával egyidõben Párizs is megszólal. Az a Párizs, mely valamikor hahotázva
ültette a katolikus oltárra az Ész istennõjét.
Párizs
már nem a régi könyörtelen. A gall és germán géniuszok nagy távolságát ez is
bizonyítja. Bréma most ért el a francia forradalomhoz.
Párizs
ellenben harcban áll az istennel, de a kátét nem akarja eltörülni. Hanem a régi
káté helyett új kátét akar. Tanítsuk
meg a nebulókat arra, hogy az isten éppen olyan változáson ment át, mint minden
emberi elképzelés. Tanítsuk meg a nebulókat arra, hogy a vallás az emberi
fejlõdés egy része. Semmi metafizikai nincs benne. A lélek divatja. Valamikor,
nagyon régen éppen úgy nem gondolt az Istenre az ember, az õsember, amiként nem
volt parapléja az esõ ellen. Isten, szentek, vallás, dogma, egyház, pápaság,
eretnekség és a többi egyszerû produkciói az emberi kultúrának. Tehát végesek.
Így kell ezt fölfogni s így kell ezt az iskolában megmagyarázni.
Mi,
itt Magyarországon, messze vagyunk a forradalom Párizsától, messze Brémától s
még messzebb az új Párizstól, mely íme a negációt sem tûri dogmaként. De kell
nekünk is készülnünk a jövendõre. Sõt okosan: gyorsvonati metódust hozni be a
fejlõdés stációi között. Nem okvetlenül kell minden állomásnál megállanunk, hol
rendes tempójú társadalmak megállhattak. A káté, a vallástan tanítása igen nagy
kérdés. Miért menjünk Brémával? Miért ne követnõk az új, a tudomány jegyében
haladó Párizst? A legendák nem úgy halnak meg, ha letagadjuk, hanem ha
megmagyarázzuk õket.
Budapesti Napló
1906. április 11.
Ódi
|