|
I.
Clemenceau Budapesten
Szegény
Clemenceau, kinek nagyon sok baja van, mióta miniszter, eljött egy kicsit
Budapestre. Valamikor tudniillik, életének egy még bajosabb korszakában írt egy
szomorú darabot s ezt most színre hozatta a budapesti Nemzeti Színház. A darab
tartalma az, hogy csak az az ember boldog, aki nem lát. Szigorú inkognitóban
végighallgatta darabja budapesti elõadását Clemenceau s a szegény francia
miniszter még levertebben utazott vissza Párizsba, mint jött. E sorok írójának
a következõket mondta a pályaudvaron:
-
Ha megválok a miniszterségtõl, újraírom ezt a darabot. Most látom, hogy a
boldogsághoz nem elég, ha valaki nem lát. A budapesti Nemzeti Színház mûvészei
meggyõztek arról, hogy szükséges: az ember ne is halljon.
II.
Doktor Echt fölfedezése
Német
tudományos körökben sok szó esik mostanában egy német tudósnak, doktor Echtnek
fölfedezésérõl. Ez a doktor Echt azt állítja, hogy az újfajta magyar sovinizmus
- germánizmus. Adatokkal bizonyítja, hogy a türelmetlen és tudománytalan
sovinizmust Magyarországon sváb származású újmagyarok propagálják. A tiszta
vérû magyarok s egyéb megmagyarosodott fajták fiai sohase voltak ilyesmire
képesek. Doktor Echt érvei - be kell ismernünk - igazán frappánsak. A
pángermánok nagyra vannak vele, hogy voltaképpen a vad, magyar nacionalizmus is
- német.
III.
Távirat Pekingbõl
A
Pekingbõl kiküldött s idegen országok alkotmányait tanulmányozó kínai
deputátusokat Londonban egy távirat várta. A távirat így szólt:
„Eddigi
utasítással szemben Oroszország helyett általános választói jog Magyarországon
tanulmányozandó.”
Szegény
deputátusok két nap óta a térképet tanulmányozzák Londonban, s hisszük, hogy
copfos, de nagyon elõkelõ vendégeket kap néhány nap múlva a magyar fõváros.
Budapesti Napló
1906. május 6.
Ódi
|