|
I.
Gary száz favágója
Indiána
õserdejében dolgoznak a fejszék. Száz favágó bevette magát a rengetegbe. A száz
favágó várost alapít. Várost a Michigan partjára. Ha kész lesz az irtás, jön
egy óriási gyár. Egyelõre tizenötezer munkással. Egyszerû emberek a száz
favágó. De nemes vágy és büszkeség az. Kezeikben szaporán sújt a fejsze.
Bölcsõjét faragják egy nagy darab modern életnek. Egy Európa-szédítõ nagy
városnak Romulusai és Remusai õk. Egy új San Franciscónak. Mert mindent tud
eleve a száz favágó. Néhány év múlva már százezer lakója lesz a városnak.
Néhány évtized múlva néhány százezer. Garynak fogják keresztelni. Így
alapítanak várost Amerikában. Ilyen nagyszerû az emberi elme és bátorság ott,
hol a dolgokba nem avatkoznak bele átélt, babonás, régi, mafla századok.
Azonban a Michigan esténként nevet, mikor nagy arcát a szél fölborzolja. Talán
így gondolkozik: ha egyszer megmozdul itt is a föld, majd benézek én is
áradatommal a városotokba, száz favágó.
II.
A nyári Budapest
Jön,
jön a nyári Budapest. Nem lesz Operaház. Nem lesz Nemzeti Színház. Politika is
kevés lesz. Jókedv üt szét a savanyúság, nagyképûség és szellemtelenség e szent
metropolisában. Megtetszenek majd rajta azok a szépségek, miket le nem
szedhettek róla ostoba kezek. És ami fõ, nagyon sokan elutaznak Budapestrõl,
ahol tudvalevõen Európa egyik legkellemetlenebb városi típusa él ezernyi
válfajban. Valóban Budapestnek egyetlen enyhítõ körülménye - a nyári Budapest.
III.
A nagyravágyó japán
Tehát
Japán testben is nõttetni akarja apró embereit. Ha akarja, sikerülni fog ez
neki, Mert nincs benne semmi lehetetlen. Egyszerû mezei virágból csinálták a
pompás és ezer gazdagságú krizantémot. Fáikat, virágjaikat boszorkányos
tudománnyal törpítik vagy szökkentik. Valósággal bûvészek módjára parancsolnak
a virágoknak. Csak ilyen képességû náció veheti a fejébe, hogy no most már az
utánunk jövõ japánok nem lesznek alacsonyak. Végre is csak az életmód,
táplálkozás és a többi nevelõ nagy dolog szabályozó módjának titkát kell
kifürkészni. Lehet, hogy ez nem is olyan nagy titok.
Budapesti Napló
1906. május 12.
Pont
|