|
A
Lánchíd reszketni fog a kéjtõl. Ha jön a császár, s tósztot mond Budán. A
kacskakezû Vilmos szeret bennünket. Akárki akármit mond, nem igaz. Szeret
bennünket a császár. Eitel Frigyes nem tud magyarul. De Vilmos mégis szeret
bennünket. Céljai vannak velünk.
Ez
eddig komoly volt, mint egy vezércikk. Pedig hát operett ez a javából. Két
szerelme derül ki egyszerre Vilmosnak. A császár szereti a magyarokat. És
szereti - a muzulmánokat.
Párizsban
komolyan írnak a császár nagy álmáról. Vilmos új Mohamedje akar lenni az
igazhívõknek. Izlám prófétája akar lenni a császár. Marokkóban is ilyenként
szerepelt. Arábiában már legendák születtek a császárról. Vilmos egyesíteni
akarja a mohamedánokat. Az Izlám egyesített erejét be akarja fogni ismét a
Históriába. Szóval: Németország császárja vissza akarja csinálni amit valamikor
Németország, illetve a nyugatrómai szent birodalom császárjai cselekedtek.
De
mit akar velünk? Eléggé keleti népség vagyunk. Ez igaz. De nem Allahra
esküszünk. Arról pedig nem is szólunk, hogy a németet huncutnak ismerjük. Az új
Mohamednek egy kis betegsége van. Nem bír aludni Napóleon dicsõségétõl. Lapos
és szapora fajtáját szeretné a világ nyakába ültetni.
A
világ azonban halad. Németországot s hóbortos császárját egyre kevesebb helyen
szeretik. Két fajta áll azonban köldökét bámulva ez õrült, egyetemes
haladásban. Az úristennek sem mozdulna a magyar. És még Allah hívására sem
kapná föl a fejét a mohamedán.
Tehát
nem is olyan hóbortos a császár. Velünk és a muzulmánokkal lehet csevegni és
operálni. Egy zseniális magyar jóslata: az utolsó monarchia Európában
Magyarország lesz, s trónján valamely Hohenzollern fog ülni.
Ki
tudja, hogy mire gondol a merész bajuszú álmodó. Talán már látja az Egyesült
Európai Államokat. Látja a világ folyását, mely nem fog kedvezni a
koronásoknak. Ezért szeret minket és a muzulmánokat. A világ fölfordulhat, de
mi maradunk, akik voltunk.
Eljön-e
hozzánk? El fog jönni. Biztosan szép tósztot vág ki Budán. El kell hinni majd,
amit mond. A merész bajuszú álmodó hisz a maga álmaiban. És irigységgel telik
el a szívünk. Milyen hatalmas náció ez a kutya német. Egy családot tönkretesz,
ha benne egy poéta támad. Németország a trónon is kibír egy álmodót.
Budapesti Napló
1906. május 17.
Ódi
|