|
Külföldön
is nagyon tisztán látják az új magyar események értelmét. Talán még tisztábban,
mint idehaza. A Le Courrier Européen, ez a nagyon elõkelõ, internacionális,
párizsi revû például ezt írja a többek között:
Elérve
a hatalmat, a fiú megtagadja atyja ideálját, miként vén harcosok, Clemenceau úr
például, megtagadják tulajdon elveiket. A magyar kormány, melynek a sorsa ma
Kossuth Ferenc kezeiben van, eltûri, hogy elfogjanak, s a haditörvényszék elé
juttat egy szegény katonatisztet, aki kissé részeg állapotban énekelni merte a
kereskedelemügyi miniszter úr édesatyjának, a forradalmár Kossuth Lajosnak a
nótáját. Minden hódolatukkal adóznak a függetlenségiek annak a Habsburg-háznak,
mely egy hosszú válság után is, ura tudott maradni az egységes és német nyelvû
hadseregnek.
A
Le Courrier Européen még néhány függetlenségi magyar lapból vett idézetével
bizonyítja olvasóinak, kik Európa intellektueljei, hogy micsoda képtelen és
páratlan leszereléssel gazdagítja a magyar függetlenségi párt a politikai
erkölcstelenségek nemzetközi tárházát.
Budapesti Napló
1906. május 22.
|