I.
Merre nézzen Kossuth?
Nagyvárosok
meggyötört lakói már Horatius korában vágytak a jó vidékre. Oh, jobb, szebb,
kedvesebb ott az élet ma is. Íme például Kecskeméten milyen kevés gondjuk van
az embereknek. Hetek óta sajtóban, fórumon arról disputálnak az emberek, merre
nézzen Kossuth szoboralakja. Eddig az az álláspont a gyõztes, hogy a városház
felé nézzen. Az ellentábor viszont avval érvel, hogy akik a városház felé
mennek, azoknak hátat fordít a szobor. Viszont az is igaz, hogy ellenkezõ
esetben a városház felõl jövõknek fordítana hátat Kossuth. Olyan hatalmas vita
indult a probléma fölött Kecskeméten, amilyennek másutt, más országokban
világfelfogások birkóznak. Persze, hogy az általános választói jog s az önálló
vámterület kérdésére így kevés idõ jut Kecskeméten. Egyéb eszmeharcokra aztán
még kevesebb. Oh, be boldogok a kecskemétiek.
II.
Fáraó népe sztrájkban
Voltaképpen
nem is Fáraó népe, de minálunk már csak így hívják a cigányokat. Tessék
följegyezni, hogy Magyarországon 1906-ban, Szatmárnémeti szab. kir. városban
sztrájkba léptek a cigányok. A vályogvetõk s a téglacsinálók. És nemcsak hogy
gyõztek, de megalázták Szatmárnémeti szab. kir. város hatalmas rendõrkapitányát
is. Íme: a munka és a munkásönérzet csodálatos, civilizáló hatása. Hány száz
év múlt el, hogy a magyar kultúra és deres hiába próbálkozik a cigányok
európaiasításával. A szociáldemokrácia játszva s pillanatok alatt végzi ezt el.
A szatmárnémeti cigánysztrájk ezerszer szebb és komolyabb eposzt érdemelne,
mint a nagyidai cigányok hõsiessége.
III.
Korfu és a hungárák
Korfu
a szerelem szigete volt mindenha. Klasszikus hazája a Venus-papnõk
megbecsülésének. A klasszikus hagyományok nem múlnak el máról-holnapra. Korfu
még ma is invitálja s kultiválja a szerelem kedves papnõit. Fõképpen sokan
kerültek oda újabban a magyar leányok közül. És Goluchowski ugyancsak erélyesen
szorítja most a görög kormányt: vessen végét ez üzelmeknek. Ilyen ügyekben s
csak ilyen ügyekben nagyon erélyes a mi külügyi képviseletünk. De hírlik, hogy
Korfuban egészen másként vélekednek a hungarák mentésérõl. Úgy tartják, hogy az
egész ügy Budapest leány-irigysége. Budapesten tudniillik nem klasszikus
hagyomány a Venus-papnõk patronizálása. De mégis talán az egész világon
Budapest vitte e téren legtöbbre. Nincs annyi leány, amennyit Budapest el ne
tudna fogyasztani. Most - mondják Korfuban - már Korfura is irigykedik
Budapest. Pedig hát Budapest mellett klasszikus hagyományok nem is szólnak.
Szép dolog azonban, hogy mi miként õrizzük leányaink erényét. Igaz, hogy csak
azon leányainkét, akik külföldre kerülnek. S azokéit, akiknek már erényük
sincs.
Budapesti Napló
1906. május 29.
Pont
|