30. EGY KIS KATONÁSDI

A Budapesti Napló szigorú rovást írt a napokban a Wesselényi-kollégium ellen. Diákhajlékom volt Zilah város õsi alma matere. Múltját, jelenét, lelkét jól ismerem. Hála, becsülés és barátság fûz e fõgimnázium tanítóinak javához. Vallom, hogy itt csak félreértés eshetett. A Wesselényi-kollégium nem bagolyvár. Kevés magyar középiskola nevel nemesebben és szabadabban. Vádolt igazgatója pláne európai magyar, legjobb értelmében e két szónak. Mondom, itt csak félreértés eshetett.

Nem reakciós igékre hajtott a zilahi fõgimnázium, mikor a katonásdit évek elõtt meg­honosította. Ne tessék elfeledni, hogy akkor a nemzeti hadsereg vágyától tüzelt a levegõ. És még csak nem is ez volt az ok. A Wesselényi-kollégium egyszerûen hasznos sportként fogadta az iskolai zászlóalj eszméjét. Militáris szellemet lopni az ifjakba senki sem akart. Testedzés, fegyelemhez szokás, friss levegõ s egy kicsit távolról a katonáskodás laicizálása volt a cél. Hiszen az antimilitaristák sem tudnak ez idõ szerint okosabbat kigondolni a néphadseregnél.

Franciaországban Sedan után iskolai zászlóaljak alakultak. Marsolni, vívni, lõni tanultak a francia diákok. Nem ártott meg nekik. Ezek a fiúk ma férfikorban vannak. Õk alázták porig Rómát. Õk a szabadgondolkozók, a radikálisok. Legjobb katonái a társadalmi haladásnak. Még az antimilitaristák is közülük kerülnek ki. Hervé, az antimilitarizmus apostola azt mondja, hogy az emberi haladás ellenségei ellen még õ is puskát fogna. Ha például Németország a cár érdekében interveniálna. Õ maga szabadcsapatot toborozna a cézárok zsoldos hada ellen. Pedig mai kultúránk nem zár ki ilyen szörnyû és barbár lehetõségeket.

Más ügy aztán a militáris szellem. Olyan értelemben, mint a három feudális országban: Magyarország-Ausztriában, Oroszországban, Németországban. Egy bizonyos: Zilahon erre nem gondoltak. Hiszen emlékeim és adataim vannak, hogy éppen a Wesselényi-kollégium tanárai közül páran elõre látták azt a nemzeti szélhámosságot, amit koncéhes álkurucok mágnási és papi bújtogatással a magyar hadsereg cégére alatt míveltek.

Gambetta katonásdira szorította a francia nebulókat. És sohse volt erõsebb a demokrata, radikális, köztársasági szellem Franciaországban, mint ma. A francia tanárok és tanítók kétharmada szocialista és antimilitarista. De iskolájukba szívesen beengedik a tiszteket, kik katonáskodásra tanítják az ifjúságot. Éppen holnap vagy holnapután ünnepel katonai ünnepet az Ecole de Joinville. S a radikális-szociális kormány alatt ez majdnem nemzeti ünnep. Antimilitarista tanítók megtanítják a diákokat a katonatudományra. A kaszárnyák pedig kezdik pótolni ismeretek terjesztésében, amit az iskola elmulasztott. Lehetetlen ebben meg nem látni a törekvést az állandó hadsereg kiküszöbölésére s addig is, amíg igazi és általános kultúrája lesz az emberiségnek, a néphadsereg felé.

Magyarországon a középkor ül a lelkeken s ami a legszörnyebb: az iskolákon. Még az állami iskolák sem világosabbak a szerzetes iskoláknál. Három évtized óta csepegtették a mérget. Sváb lelkek jöttek újfajtájú magyar hazafisággal. Kitalálták, amirõl a Kossuth Lajosok és Deák Ferencek sohase álmodtak. A históriai nemzetet szemben a néppel. Az ispán-szolgálat­készséget és hûséget szemben néhány ezer földesúrral. A valláserkölcsös nacionalizmust, a köldökbámuló múlt-imádást s csodabogarak bogarául a magyar imperializmust.

Megmérgezte az új tanárnemzedéket s az iskolákat is ez a reakciós, papos, feudális szellem. Hiszen a protestáns iskolák nagyobb része is léprement. Például a nevezetes debreceni kollégium fokosos diákokat nevel. Ha van egy radikális tanár, munkásembereknek kell testükkel megvédeni az inzultusoktól. Csak néhány végvára van már a hagyományos, liberális, haladó, nemes magyar szellemnek s fõképpen iskolaszellemnek. Az erdélyi protestáns középiskolák még valamennyire ellenálltak a kórnak. Talán legjobb[an] - a zilahi. Hogy úgy mondjam: Bethlen Gábor-i lélek él ez iskolában. Demokrata, modern, magyar szellem. A Wesselényi-kollégium nem nevel szolgákat hatalmas püspököknek és mágnásoknak. Emlékezem zilahi diákéveimre, s most sem lehet másként, mert éppen a katonásdi miatt megvádolt igazgató vezeti az iskolát. Demokrata hitvallású, modern fejû ember. Ilyen iskolák tanárai között természetes szövetségeseik vannak azoknak, akiknek akaratuk egy demokrata kultúr-Magyarország. Mennyi és mennyivel bûnösebb iskola van Magyarországon. Igazán butító, haladásellenes ezer módon. Egy kis katonásdiért nem szolgált ilyen szigorú megrovásra éppen a Wesselényi-kollégium.

(Párizs, augusztus, 10.)

Budapesti Napló 1906. augusztus 14.

Ady Endre