36. A SZAJNA MELLÕL

I.

Bécsi munkások Párizsban

Szombaton két osztrák-magyar ünnep esett meg Párizsban. Egyik a Khewenhüller-Metsch gróf népies garden-partyja. Erre hivatalos volt a Habsburg-birodalom minden lojális alattvalója. Bizonyosan nagy kéjjel jelentek ott meg a magyarok is. Két évvel ezelõtt legalább így volt királyunk születése napján. A nagykövet német dikciót mondott s a magyarok éljeneztek. Hideg buffet, pezsgõ s esetleg egy kézfogás a nagykövettõl. Némely magyarok direkt e szép napjáért az esztendõnek élnek Párizsban. Egyébként sült és echt osztrák parádé ez. Ugyane napra Párizsba érkezett négyszázharminc bécsi munkás. Az Arbeiterbildungsverein utaztatja õket. Két évvel ezelõtt Velencében voltak s most Párizst láthatták meg. A bulvárok zagyva népe megmosolyogta a fura tiroli kosztümöket. Ilyenekben utaztak ugyanis a munkások. De este a Trianon teremben Párizs minden szociáldemokratái összegyültek megtisztelésükre. Ez bizony nemzetközi demonstráció volt. Khewenhüller-Metsch nem volt itt. A császárt is elfelejtették fölköszönteni. De viszont tudta mindenki, hogy ez ünnepet a német szocialista klub s a párizsi magyar szocialista klub rendezik. A német szónok után magyar szónok üdvözölte a bécsieket. E nemzetközi ünnepen a magyarok tüntetés nélkül dokumentálták, hogy õk egyenlõ joggal állnak az osztráknémetek mellett. Amit a lojális és hazafiaskodó magyarok nem mertek tenni a másik ünnepen. A párizsi magyar szocialista klub ilyenformán a magyar nagykövetséget helyettesíti a demokrata Párizsban. Hogy Magyarország is benne akar lenni a modern törekvésû kultúrnépek sorában, e klub által tudják itt. És nem Khewenhüller-Metsch és társai által. Ilyen különös lények ám világszerte ezek a hazátlan bitangok.

II.

Trafikok

A francia pénzügyminiszter trafikjogokat osztogatott a napokban. Az egész közvélemény szokta szigorúan ellenõrizni az új trafikok dolgát. Nemes szokásként tudniillik humánus elvek szerint osztogatja ki az állam e kenyérkét szerzõ füstüzleteket. Hogy bámulnának Magyar­országon, ha a névsort olvasnák. Miniszterek, államtitkárok, fõrangú bírók, diplomaták, préfet-k, képviselõk, szenátorok özvegyei és árvái kaptak trafik-jogot. Komoly és informált emberek szerint mindezek nagyon-nagyon rászorultak erre a kis támogatásra. Nyugaton tudniillik általában önzetlenül szokás a fórumon szerepelni. Nem dogma, hogy vagyonnal kell elõkelõ pályákon elindulni s nem bûn, ha valaki nem gazdagszik meg a közélet zsírján. Franciaország panamáiról híres s nagy állású, nagy szerepû emberek ezrei élnek s halnak meg tisztes szegénységben. Nálunk a klasszikus becsületesség a jelszó s valóságban pedig kinevetik a nem élelmeseket. Max Harden híres megjegyzését citáljuk s Max Hardennek igaza volt. Magyarország tipikus korrupt ország, mert egy államférfiú csodált és nagy lehet csak azáltal, hogy nem panamista. Olyan nagy ritkaság ez tudniilik Magyarországon s olyan nehezen hiszik el ott egy közéleti szereplõrõl a becsületességet.

III.

Az agrár-Párizs

Párizsban most egy hivatalos statisztika adatai ejtik álmélkodásba az embereket. E statisztikából kitetszik, hogy Párizs agrár-város. Fõképpen pedig állattenyésztõ város. Hogy Párizs területén van vagy százhúszezer ló, még ezt megérti a párizsi ember. Még nem járhat mindenki automobillal és a lómészárszékeknek is kell anyag. De néhány ezer tehenet is összeírtak Párizsban. És ez csoda. A párizsi ember kénytelen elhinni, hogy olyan tej is van még, melyet a tehén ad. Mindenki számára pedig érdekes adat s a társadalmi fejlõdés vizsgálója számára éppen az: ez állatstatisztika. A primitív társadalmi emberlény állatokat szelidített magának s a világváros mai embere se tud lemondani állatjairól. Íme ki hitte volna, hogy a mûvészet városa a többek között agrárváros is. Lovakkal, tehenekkel, ökrökkel, kecskékkel, juhokkal s aprómarhákkal.

(Párizs, augusztus 21.)

Budapesti Napló 1906. augusztus 23.

A. E.