Guillotin
doktor emeletes kése lomtárba vándorol. Franciaországban nem fognak nyakazni
mostanában. Úgy éljen Magyarországon a hitbizomány, hogy ebbõl a halálnak kára
van. Hiszen, ha a halálbüntetés volna a mai társadalom legnagyobb
embertelensége, jó volna. De Monsieur de Paris alapjában ártatlan ember. S
Magyarországon is Bali Mihály az, kinek a lelkét talán a legkevesebb gyilkosság
terheli. Lévén a hóhér számûzöttje a tisztes társadalomnak, reá aránylag kevés
vér-átok hull. Egy-két elkárhozott, szegény ördög. Ezek pláne jól járnak. Ennyi
a hóhér véres aratása. Egy sztrájkos aratáskor, egy Csekonits-birtokon például,
két perc alatt több embert ölnek meg, mint amennyit Európa bírái két év alatt
halálra ítélnek. Egy gondatlan gyárban több ember hull el, mint Macedóniában.
Nagyurak automobilja se haszontalanul rontja a levegõt. A fölséges államról ne
is szóljunk. Õ mindenütt hors concours áll. Elsenyvedett egészség, éhhalál,
születésében meggátolt csecsemõ, öngyilkosság állami vagy társadalmi babona
miatt. Ezer guillotine-ja van az államnak, mely nagyon sokszor egy uralkodó
társadalmi osztály szigorú egzekutora. Mennyi halál terhelné a lelkét. Jó, hogy
nincs lelke neki.
Naiv
lény a mai társadalom embere. Mennyi büszkeséggel hozsannázik a halálbüntetés
eltörlésének. Pedig csak kinevezett hóhér nem lesz ezután itt Franciaországban.
És a guillotine kerül ezután a lomtárba. És bírói ítélet nem lesz
fejvételekrõl. De például akármely férj ölhet, ha egy kis szerencséje van. Ha
tettenéri az asszonyt. Akár mind a kettõt megölheti. Csak jól szavaljon a
burzsoá esküdtek elõtt. Mondja, hogy a jogos düh elvette az eszét. Fölmentik.
Íme ez is törvényes ölés. A rendõr is törvényesen lövi le a Montmartre
valamelyik veszedelmes apacsát. Hát a katonák? Hát a gyarmatokon? Már Algériára
sem vonatkozik az új rend. Madagaszkárban pedig vígan öli a köztársaság a
fekete delikvenseket. Lelketlen póz volt bizony csak a guillotine
fölfüggesztése. Még valami nagy elvet sem glorifikál. Öl az állam, öl a
társadalom, öl a katona, öl a fölszarvazott férj, öl a rendõr, öl a rabló, öl
az õrült, öl a fehér civilizátor, öl a tõke, öl a vonat, öl mindenki. Minden
élõ ember egy eleven guillotine. Guillotin doktor nyugodhat sírjában. Csak a
guillotine-t ölhetik meg. Miként az iskolában is tanulhattuk, az eszme: az
halhatatlan. Fõképpen az ölés eszméje.
(Párizs,
augusztus 22.)
Budapesti Napló
1906. augusztus 26.
A. E.
|