|
A
Petit Parisien, Franciaország egyik legelterjedtebb lapja, amely naponkint egy
és negyed millió példányban jelenik meg, arra a kérdésre kért feleletet
olvasóitól, ki volt a legnagyobb francia. A kérdésre több mint két millió
válasz érkezett a szerkesztõséghez, amely az eredményt most teszi közzé. Eszerint
a legtöbb szavazatot, 424.201-et Pasteur kapta, utána a franciák régi nagy
kedvence Victor Hugo következik 409.673, majd a sima, fényes politikus Gambetta
407.814, negyedik helyen Napóleon 381.153, utána Thiers 272.642 és Lazare
Carnot, a nagy forradalom erélyes technikusa 270.418 szavazattal.
Játék
csupán ez a leszavaztatása a francia olvasóközönségnek, de érdekes és
tanulságos az eredménye. A franciák lázas érdeklõdéssel lesik a naponkint
közzétett eredményeket, amelyekbõl az egész kultúrvilág örvendetes nagy
átalakulásáról, a lelkek forradalmáról szerez tudomást. A gloire-imádó, a harci
dicsõségért rajongó francia nép a legnagyobb fiának a tudós Pasteurt tartja, az
emberiségnek ezt a jóltevõjét, míg Napóleon, a Nagy Napóleon már a negyedik
helyre szorult.
Micsoda
változása ez az idõknek és micsoda gyökeres átalakulás az érzések és gondolatok
világában! A nép céltudatos fölvilágosodása ledöntögette a régi bálványokat és
gyõzelmesen halad elõre a második nagy francia forradalom, amely a lelkeket
szabadítja föl az elavult babona béklyóiból. Pasteur, Victor Hugo megelõzték
Gambettát és Napóleont, a tudomány és mûvészet leverték a vér és vas imádatát.
Budapesti Napló
1906. december 13.
|