|
I.
A tanítók
Hogy
tudják itt Franciaországban, hogy tudják. Hogy tudják itt mindenek, hogy a
tanítóktól függ minden. A legújabb, az egészen radikális generációt a tanítók
adták Franciaországnak. S ott kezdõdik egy kultúrtársadalom fölszabadulása,
ahol az Egyházat kilökik az iskolából. De, de Franciaországban még érdekesebb
dolog történt. Itt nem állottak meg a tanítók ott, ahol a napi politikusok
akarták. Õk igazi kultúrtársadalmat akarnak. Nem elég nekik, hogy hatalmon
tartsák azokat, akik hatalmon vannak. S a radikális kormány most szörnyen fél a
tanítóktól. Mert a tanítók a jövendõt szeretnék megcsinálni s nem a mai
hatalmasokat konzerválni. Új bizonyság arra, hogy kultúra és politika
õsellenségek. S nekünk Magyarországon arra jó bizonyság, hogy mindenekelõtt -
neveljük a tanítókat.
II.
A nõ-kocsisok
A
nõ-kocsisok vannak már vagy kilencen Párizsban. És minden kocsis-tempót
kijátszanak ellenük a férfi-kocsisok. S gyönyörû dolog Párizs utcai népét
látni. Mint kél minden esetben pártjára a jövevényeknek. Egy pár férfi-kocsist
már majdnem meglincselt az utca népe, mert pimaszok voltak nõkollegáikhoz. S
szomorú dolog látni, hogy milyen vad állat a férfi-állat. Ha Kmety professzor
avagy ha párizsi kocsis. Megölné az asszonyt, mert az is dolgozni akar. Az
asszonyt, akiért kocsis és professzor szintén ölni tudna, ha szerelemrõl van
szó. De úgy látszik, hogy a szerelemnél is több az evés. A férfi bestia lesz,
mihelyt a gyomrát fenyegeti az asszony versenye.
III.
A szatírok
Soleilland
megölt egy kis tizenegyéves leányt. Általában azonban nem szoktak gyilkolni a
szatírok, akik Párizsban nagyon sokan vannak. S ha nem gyilkolnak, akkor nem is
háborog Párizs. Ellenben nagy a harag némely tudós ellen. Ezek azt állítják,
hogy mindennek az alkohol az oka. Tessék az alkohol ellen harcolni s nem
lesznek Soleilland-ok. Ez az állítás szíven talál minden franciát. Fõképpen az
alkoholból pénzelõ államot. Hogyisne. Még alkoholt se igyon a francia. De azért
Soleilland-t ki kell végezni. Ez a logika illik a mai társadalomhoz. Ez a
társadalom szigorú bíró. A gyilkos szatírokat elevenen nyúzná meg. De hogy a
gyilkos szatírokat társadalmi bûnök szülik, ezt nem akarja hallani.
Párizs,
február 23.
Budapesti Napló
1907. március 1.
A. E.
|