|
[Párizsi
levelezőnk írja:]
Hugues
Le Roux, Párizs és két kontinens legkufárabb újságírója, nemrégiben Budapesten
járt. A budapesti francia irodalmi társaság meghívott vendége volt
tudvalevõleg. Hogy éppen e sokoldalú, élelmes újságíróra esett a választás, arról
Pázmándy Dénes talán tudna magyarázatot adni, Pázmándy Dénes, aki annyira
szívén viseli a tõkepénz mobilizálásának a sorsát. Szóval Hugues Le Roux-ra
esett a választás, aki többek között a Matin címû francia újságnak is a legjobb
közgazdasági üzleteket csinálja. Hugues Le Roux budapesti fölolvasásain ott
volt az arisztokrácia. Estélyeket rendeztek a jeles francia tiszteletére s
miniszterek bókoltak neki. Nekünk kötelességünk elhinni, hogy Monsieur Hugues
Le Roux érdek nélkül barátkozott velünk. Lehetséges, hogy õ az életét arra
tette föl, hogy Magyarországra özönöljön a francia tõke. Lehetséges, hogy õ rá
is fizetett a budapesti kirándulásra legalább kétszer annyit, mint amennyit
Pázmándy Dénes az õ kormányügynökösködésére ráfizetett. Elég az hozzá, hogy
Kossuth Ferenc Hugues Le Roux-nak arcképet és levelet is adott. A levelet közli
a Matin, Hugues Le Roux újságja. Ez a levél éppen olyan naiv fölszólítás a
francia tõkéhez, mint amilyet az angol kereskedõk kaptak az õ budapesti vizitük
idején. Mindenesetre a Matin drágán, legalább egy arannyal fizettetett minden
sorért. A Matin már ezt így szokta s nem is lehet olyan önzetlen, mint Hugues
Le Roux vagy Pázmándy Dénes. Nem elhallgatni való az sem, hogy a levéllel
egyidõben Kossuth Ferenc arcképét is reprodukálja a Matin. Az ilyesmit pláne
drágán szokta megfizettetni a jeles lap, no de a dicsõség megéri ezt. A másik
levél aligha fogja a francia tõke zsebét megindítani. Ha egy kicsit jobban
kormányoznák a mai Magyarországot, magától menne a dolog. A francia tõke
nagylelkû, de okos és óvatos. Ám sebaj, Kossuth Ferenc arcképét bámulhatja a
Matin sok százezer olvasója. Pázmándy Dénes és Hugues Le Roux megtették a
magukét. Õk arról nem tehetnek, hogy a francia kereskedõknek és tõkepénzeseknek
eszük van. Amíg Magyarországon az agrárius-feudális mágnások parancsolnak,
semmiféle tõke sem bolond magát baleknek fölkínálni. Magyarországon ma dühöng
az antimerkantil irányzat s errõl tudomást vesz ím, az egész világ. Tessék a
feudális Magyarországból egy modern munkás Magyarországot csinálni, ömölni fog
a pénz Kossuth Ferenc invitációja nélkül is.
Budapesti Napló
1907. június 11.
|