|
I.
Sírnak a Zápolyák
Bánffy
Dezsõ Mohácsra utazik, könnyeivel a Csele-patakot táplálni. Andrássy Gyula a
Mohi-puszta tájékán kereng egy jó automobillal. Barabás Béla a segesvári
csatatéren zokogta ki magát, ha igaz. Ezek a hírek egyelõre politikusaink nyári
szórakozásáról. Bizonyosan Világosra is eljut egy-két felhõs lelkû honférfiú.
Nagypéntek elõtt keresztjáró vénasszonyok szoktak ilyen sírást végezni. Igaz,
hogy ezek a vénasszonyok megkönnyebbülhetnek a sírás után. Azonban a magyar
politikusoknak ezer évig kellene sírniok legalább. Sírjanak és bömböljenek,
uraink, nagy férfiak. Ami átok ül ezen a szerencsétlen országon, mind önökért
ül. Ami bûnt itt elkövettek, mind önök követték el. A Zápolyák, a nagy
hazafiak, a politikusok.
II.
A kegyetlen Statisztika
Csitt,
most pedig némuljunk el egy kis idõre. Szemeink csak meredjenek tovább is egy
könyvre. Egy kegyetlen, hivatalos statisztikai könyvre. Némuljanak el a magyar
impérium és a harminc millió magyar bolondjai. De némuljanak el a nagy magyar
kultúra fanatikus akarói is. Némuljunk el és ne bántsuk egymást. Üljünk a
földre, mint a gyászoló zsidók. Vagy mint a falurosszák, ha váratlanul fejbe
kólintják õket. Hogy mi történt? Semmi sem történt, semmi új. Egyszerûen csak a
számok álltak elébünk. Ebben az országban majdnem tizenegy millió ember nem tud
magyarul. S ugyanebben az országban majdnem tizenegy millió ember nem ismeri a
betût. Miért vernõk egymást, mikor ilyen rettenetesen meg vagyunk mi úgyis
verve?
III.
Kaland a Tátrában
Tehát
automobil-kalandja már Paulay Erzsinek is akad. Egy rémes hírbõl, amely a
lapokat bejárta, ennyi a nevezetes. És ez a rémes hír csupán ennek akart a
híradása lenni. Az elsõ nagy automobil-eset a Jászai Marié volt a magyar
deszkák vidékén. Amikor a vasutas-sztrájk idején Szegedrõl automobil hozta és
adta vissza Budapestnek a mûvésznõt. És a modern technika mai boszorkányos
idejében milyen hamar következett - a Fedák Sári automobilja. És ma már Paulay
Erzsi is automobilról csapja magának a reklámot. A világ és minden a világon
csakugyan demokratizálódik. Az automobil pedig nemsokára még a bicikli elõtt is
pirulni fog.
IV.
Amerikával bajunk lesz
Amerika,
vegyük már bátran észre, nagyon figyel bennünket. Egyre gyakrabban küld ide
jószemû tanulmányozókat. Itt, helyben, szeretné megtudni az okokat, amelyek a
mi magyarjainkat kiüldözik. És ha megtudta, akkor Amerikával bajunk lesz. Akkor
Amerika még kevésbé fog örülni a magyar bevándorlóknak. És Magyarországnak ma
egyetlen szociálpolitikusa - Amerika. Andrássy Gyula százszor drákóibb fiú
lehetne. Amerika és kivándorlás nélkül az oláh parasztlázadásnál rettenetesebb
lázadás törne ki Magyarországon. Nekünk tehát nagy érdekünk, hogy Amerika
tovább is befogadja a mi földönfutóinkat. De ne felejtsünk el még valamit. A
magyar ember az amerikai ember hite szerint - hun. A hun pedig, ha fehér is,
éppen olyan utálatos neki, mint a sárga hun. De Japánnak vannak hadihajói és
ágyúi. Japán meg tudja követelni, hogy az õ véreit Amerika megtûrje. A mi
ágyúink azonban a magyar vezényszóval együtt a Lengyel Zoltán lármás álmaiban
vannak elraktározva.
Budapesti Napló
1907. július 13.
|