- Ne szeressenek
bennünket olyan nagyon a papok -
Szép
Tirolban van egy jó közmondás az elromlott hídról. Majd ha egy püspök lova
kitöri benne a lábát, megcsináltatják. A hidat tudniillik, mert egy püspök már
renoválhatatlan. Mi lesz a házasság címû híddal a nemi élet címû folyón? Attól
félünk, hogy X. Piusnál nem kisebb püspök lova sántul bele. Nagyon nem
szerencsés ember ez a mai pápa. Világos, hogy õ maga sohse volt szerelmes
természetû. Ragyogott légyen bár a legszebb Hold a lagunákra. Nyugodtan
alhatott a kulcsárnõ az egész nõszemélyzettel együtt a pátriárkai palotában. S
éppen X. Piusnak kell ordítnia a fájdalomtól, mert a papjai szerelmesek. Szerelmesek
pedig fûbe-fába, összevissza. Óh, Boccaccio, te nem is sejtetted ezeket a
titkokat. S bár a házasság szentség, a papok mégsem házasodnak. Pius pápa
inkább elhalasztja a jubileumát. Inkább üzleti csapást mér Rómára. Inkább dühbe
hozza Szent Antalt s lefúj egy-két zarándoklást. Inkább hozzányúl zsugori
kezével a Péter-fillérekhez. Inkább sír, de a bajra orvosságot nem rendel. S
engedi, hogy az Avanti, az olasz Népszava, lelkesedjék a házasságért. Nekik
fájjon, a szent tulajdon és még szentebb házasság ellenségeinek, a
szocialistáknak, hogy a papok nem házasodnak. Pius pápa nem meri, nem tudja
megrenováltatni a hidat. Pusztuljanak a három éves fiucskák is a papok szerelmi
haragjától. Pusztuljon minden, de az Egyház nem enged. Méltatlankodik, lármázik,
zokog, füllent.
És
akármilyen forró a kása és akármilyen banális a tanács: nincs más panacea, meg
kell házasítani a papokat. Tessék, tessék, fõtisztelendõ urak szabályozni az
árt. Manapság még minden erkölcsös pataknak a házasságba illik beömleni. S
reméljük, hogy a püspökök sem fognak Hajnócziakat nõül venni, ha házasságukhoz
a köztörvényeknek is lesz beleszólásuk. Nem lehet ezt a csúnya, ezt a botrányos
problémát másképpen megoldani.
Azt
már tudjuk, hogy máról-holnapra az Egyházzal nem bánhatunk el. Nem azért, mert
Szent Péterre, mint petroszra és sziklára építették. De mert minden sziklánál
sziklább sziklára épült: az emberi ostobaságra.
Ellenben,
kedves szent emberek, nõvéreinket, rokonainkat, gyermekeinket, unokáinkat,
fivéreinket, ökreinket, szamarainkat és egyéb háziállatainkat ne tessék
meggyalázni. Ezt nekünk nem pótolja nyolcvan pápai bulla sem. Ha papok önök,
tessék megházasodni. Ha apácák, tessék férjhez menni. És ha ezt nem is teszik
vagy pláne gazdasági érvekkel jönnek ellenünk s a házasság ellen, legalább is
tessék magukat moderálni. Azt csak nem hitetik el önök velünk, hogy Krisztus
azért csinálta a szeretet vallását, hogy önök bennünket agyonszeressenek.
Budapesti Napló
1907. augusztus 10.
A. E.
|