|
- Honnan jön
Budapestre a tíz forint? -
Biász
úrral volt szerencsém a napokban ismeretséget, sõt barátságot kötni. Ez a Biász
úr állítólag egyenes leszármazottja Biásznak, a régi görög bölcsnek. Õsei mint
posztókereskedõk kerültek hazánkba, ha jól tudom, Nagyszalontára. Az én
Biászomnak azonban már se pénze nincs, se posztója. Csak nagy õsének bölcsességébõl
örökölt valamit s itt lakik Budapesten.
A
Városligetben egy korhadt padon szoktunk néha találkozni. Tanítványok nélkül
szûkölködik szegény Biász úr. Kár érte, mert igazán jeles bölcs és különös
újszerûségeket fedez föl dolgokban és eseményekben. Nekem, mint egyetlen
tanítványának megígérte, hogy olykor el fogja mondani egyrõl-másról a
véleményét. Tegnap tartotta egy látszólag apró esetrõl elsõ nyilvánosságnak
szánt elõadását. Úgy fogom leírni, ahogy õ nekem csöndesen, hevülés nélkül
elmondta.
*
„Fiam,
azt beszélik itt körülöttem, a Városligetben, hogy kezdõdik a budapesti élet.
Azt mondják, hogy ez parlamentet, színházakat, mulatókat, hangversenyeket,
zsúrokat, házi estéket jelent. A parlamentrõl nem beszélek, fiam, utálom a
politikát. Oda nem is vágyom, mert bár sztoikus vagyok, de a társaságot
szeretem megválogatni. Korda Andorral, Somogyi Aladárral, Gaál Andrással egy
társaságban?
Hanem
a szép, erõs, zajos életbe szeretnék belekóstolni. Mondd, fiam, sokba kerül ez,
sok pénzbe? Nekem valami húsz esztendõ óta nem volt öt forintom. Ehelyett
kíváncsian nézem, vizsgálom, mennyi pénzük van a budapestieknek. Honnan veszik
ezek az emberek a tíz forintot? Ugy-e kell tíz forint ahhoz, hogy az ember
vígságokat kapjon? Én álmomban is ezzel foglalkozom s néha olyan rosszak az
álmaim, hogy a pad is nyöszörög, sír alattam. Honnan veszik az emberek
Budapesten ezt a tíz forintot? Ebben a városban élnek ügyvédek, bírók,
hivatalnokok, politikusok, orvosok, mérnökök, írók, mûvészek, hírlapírók,
pénztisztviselõk, ügynökök, játékosok, croupier-k stb. Ezek nem termelik a tíz
forintokat. Ezek elveszik a tíz forintokat, ha van, hogy honnan vegyék el. De a
tíz forintoknak jönni kell valahonnan? A bankok inognak, a gyárak nem
alapulnak, az iparosok ráfizetnek a mûhelyre. A nagybirtokosok ráfizetnek a
gazdálkodásra, a kisbirtokosok a földjeiket is eladják. Középbirtokosok, mint
az újságokból olvasom, már nincsenek is. A sertést öli a vész, a marhaállomány
kevesebb. A bányákat nem tudja még az állam sem üzemben tartani. Szóval vidékrõl
se jöhet Budapestre az a tíz forint. Dehát akkor honnan jön az a tíz forint,
amit a budapesti ember vidámságra költ? Ez a kérdés fog engem megölni, fiam.
Összes görög filozófus õseim föltámadhatnának. Örök rejtély: honnan jön
Budapestre a tíz forint?”
Budapesti Napló
1907. augusztus 30.
Lellei
|