|
- Budapest a
falusiaké -
Ez
a Budapest meglepõ nyurgaságú s komikus fiatalságú szép legény. De ez a város
ma már csakugyan nagy város, ha hirtelen nõtt is. Esetlenségének, mely a
szamárpados diákéhoz hasonló, furcsa titka van. Ez a titok nem is titok, de
általában kevés szó esik róla. Fiatal nagy városa Amerikának is van talán
egy-kettõ. De Bukarest viszont nem is nagy város és szinte öreges érettségérõl
csodákat beszélnek. Ha az amerikai példák rosszak volnának, viszont Bukarest
közelebb van Ázsiához, mint Budapest. Ez a fiatal, óriás legény, ez a Budapest,
miért ilyen, amilyen?
Budapest
lakossága felõl egyik éjszakáról a másikra elemelhetnék a házakat. Más nagy
városban egy nagy, éber, százezrekbõl összerakott lélek él, cselekszik, örül,
háborog vagy jutalmaz. Házbér uzsorával kínozzák, rossz közlekedést kap,
éheztetik, nincs szene télen, - Budapest nyafog, szenved, de megmozdulni nem
tud. Akár Madridban, akár Brüsszelben közös érdekek és a veszedelmek harsány,
egyetlen szózathoz tömörítnek minden torkot.
Az
öröme, mulatsága is bal ennek a városnak. Hiszen élnek itt szép számmal igazán
nagyvárosi emberek. Az Operánk és Vígszínházunk kénytelen nagyon sokszor
egészen európai lenni. De a kávéház, a cigány, a mozi s a bábeles zengeráj
megint csak egyetlen városban burjánozhat: Budapesten.
Mik
és kik nem engedik, hogy ez a város igazi nagyváros és jobban élõ város legyen?
Micsoda csinálja azt, hogy Carusónak kincseket fizethet ki egy kíváncsi, módos,
részben túlcivilizált, részben utálatosan smokk, nagyvárosi pici kisebbség?
Budapesten, ahol a nagy többség már régen megválasztotta a maga dobogói
ideáljait Fedák Sárikban és Fráter Lorándokban?
Mert
ezt a várost nagyobb felében falusiak lakják. Mert ennek a városnak a lakossága
mozgó s az újak megint csak a falukból jönnek. Így azután mindegy, hogy honnan:
a faluvégi kúriából, a bogárhátú házikóból, vagy az árendás korcsmából. Ólmot
hoznak magukkal, várost sohse-sejtette lelket, akadályt.
A
falu mindenütt városgyûlölõ, de Magyarországon kiváltképpen ez. Budapest
lakosságának nagyobbik fele gyûlölettel obstruálja azt a tendenciát, hogy a
Budapest valóban nagyváros legyen s a lakói városiak. Ez a kötélhúzás teszi itt
olyanná az életet, hogy stabilis, törzsökös nagyvárosi lakosság itt ki nem
épülhet. Számbelileg talán még fog nõni Budapest, mert ez agyonnyomorított
országban a vidék még talán boldogtalanabb életet él, mint mi itt Budapesten.
De ezek a beözönlõk csak még mezõvárosiasabbá változtatják Budapest arcát és
lelkét.
Talán
bolond ambíció is volt, hogy egy visszatartott, szegény ország tetejébe
világvárost csináljunk. No de nem is sikerült s aki csak élt nagy városban,
megmondhatja, hogy Budapest egy torzzá fölfújt óriás falu. Nagyvárosi
lelkiismerete abszolúte nincs s itt az élet csak csúnyább és nehezebb lesz
folytonosan.
Budapesti Napló
1907. szeptember 20.
A. E.
|