|
Elnök és bíbornok
A
francia Akadémia a hagyományok fõbástyája, s a francia Akadémia, ahányszor csak
teheti, borsot tör a radikális Franciaország orra alá. Ilyen kötekedés volt egy
kicsit, amikor az Akadémia, melynek bíbornok volt az alapítója, s
bíbornok-tagja mindig van, halhatatlanjai közé fogadta Mathieu bíbornokot. Ez az
Egyház és Állam nagy válópörének legizgalmasabb korszakában történt, s
lehetetlen volt meg nem látni benne a tüntetést. Az új akadémikusnak azonban
kötelessége megválasztása után a francia államfõt meglátogatni s bejelenteni
megválasztását. Telt, telt az idõ, s Mathieu bíbornok feléje se nézett
Fallieres elnöknek. Ez nagy szenzáció volt, s már arról beszéltek, hogy az
Akadémia követi az Egyház példáját, s õ is szakít az Állammal. Azonban a szelíd
Mathieu bíbornok meggondolta magát, s hosszú hónapok után bejelentette
látogatását az Elnöknek. Az Elnök vidéken üdült s hogy Mathieu-t fogadhassa,
bejött egy napra Párizsba. A találkozás nagyon szívélyes lehetett, s ismét csak
azt bizonyítja, hogy Róma papjai inkább diplomaták, mint harcias katonák.
Francia és magyar
képviselők
A
francia képviselõk szótöbbséggel s váratlanul fölemelték a fizetésüket. Évi
csekély hatezer frankkal kapnak többet azóta, mint addig kaptak. Ám az ország
nem fogadta túlságosan elragadtatva, jó kedvvel a honatyák ötletét. A
szocialista képviselõk akik különben is a javaslat ellen szavaztak, voltak az
elsõk, akik lemondtak a fizetéstöbbletrõl pártcélokra. Ez kínos és fájó példa
volt, de a közvélemény zúgott, parancsolt. Azóta nap mint nap lemond egy-egy
képviselõ, fájó szívvel, de lemond a hatezer frankról. Odaadják a kerületük
szegényeinek, egyéb jótékony célra, s már-már alig van pár tucat képviselõ, aki
bátran meri fölvenni s elkölteni a hatezer frankot. Zúghatna-e,
tiltakozhatnék-e nálunk olyan erõsen a közvélemény, hogy a mi képviselõinknek
törvényes ezrekrõl legyen szívük lemondani?
Az erkölcsös Párizs
Francia
törvények és szokások szerint élénken tárgyalnak a francia bíróságok
házasságtörési pereket. A házasságtörõket azután, ha bûnük bebizonyul, el is
ítélik két franktól ötven frankig terjedõ pénzbüntetésre. És most ördög tudja,
mi ütött a francia bírákba, nyolc-húsz napi fogságbüntetést kezdenek kiróni a
házasságtörõkre. Párizs kezd nagyon erényes lenni, s miközben az új humánus
házasságtörvény készül, még utoljára alaposan lakolnak, akik a házassági
törvény ellen meggondolatlanul vétkeznek. Máskülönben is erényes rohamok
jelentkeznek a párizsi bírákon. Újabban például nagyon szigorú a bíróság az
Alfonzokkal, a kitartott szép férfiakkal szemben. Egyszerûen kitiltják õket
Párizsból, ha a törvényekkel összeütközésbe jönnek. El lehet képzelni, hogy a
jó francia vidék micsoda lendületet fog nyerni, ha az összes párizsi Alfonzokat
a vidékre viszik ki.
Párizs,
szeptember 30.
Budapesti Napló
1907. október 3.
- n.
|