I.
A Boszorkány-sziget
Boldog
népeknek nincs történetük, nekünk magyaroknak roppant eseményes történetünk
van. Ebbe beletartozik az is, hogy mikor Franciaországban az enciklopédisták
készítették elõ a nagy forradalmat, Szegeden úgy égették a boszorkányokat, mint
a hernyót.
S
most Szegedrõl azt jelentik, hogy dr. Lázár György polgármester a
Dugonics-Társaság elnöke a Társasághoz indítványt adott be. Azt ajánlja, hogy a
mindjobban pusztuló híres Boszorkány-szigetet, ahol a XVIII. század közepén
borzalmas boszorkányégetési jelenetek folytak le, kétezer korona költséggel
emlékoszloppal jelöljék meg. És ezt az indítványt némelyek bizarrnak, a
barbársággal eldicsekvõnek tartják. Holott nem az, mert ha a
Boszorkány-szigeten egy Voltaire élt volna a XVIII. században, bizonyosan ezt
jelölné meg emlékoszloppal Szeged. Mivel azonban a Boszorkány-szigeten
boszorkányokat égettek, s valamire való népnek nem szabad múltját elfelednie,
hirdesse idõtlen idõkig egy márványkemence, melyet az oszlopnál megfelelõbbnek
tartunk, hogy Szeged város tud emlékezni régiekre.
II.
A kis Vanderbilt
Született
egy pici Vanderbilt, aki a neves Cornelius Vanderbiltnek a fia. E csecsemõ
úrfinak persze egyelõre még nincsen fogalma se arról, ki és mi õ. Ámbár magán a
természeten se csodálkoznánk, ha az ilyen csecsemõket öntudattal engedné
életre. A pici Vanderbiltre már eddig is valami kétszázötvenmillió korona vagyon
néz. S van kedvük olyan csecsemõknek megszületni, akiknek jóval kevesebb a
várható vagyonuk. Hát nem balgaság-e a Cornelius Vanderbilt fiával egyszerre
indulni el az életnek? Például 0:250,000,000 be lehet-e ezt a fórt egy rövid
életen hozni?
III.
A szerencsés Alfonz
Alfonz
spanyol király, szerencsés ember, akinek a szerencséje az, hogy elkerüli a
szerencsétlenség. Emberileg és okosan egy király manapság nem követelhet
többet a szerencsétõl. A minap a Szajnában, Párizsban, egy pléhskatulyát
találtak. A skatulyában veszedelmes robbanóanyag volt. Egy menekülõ anarchista
dobhatta be 1905. májusában, amikor egy másik bomba hatástalanul robbant szét
Alfonz közelében. S ugyanebben az idõben, mikor a Szajna rejtett bombáját
megtalálták, Alfonz királyt Angliában mentették meg egy anarchistától. Lehet e
szerencsésebb királyt találni, mint aki egyszerre tud megmenekülni két
merénylettõl, egy aktuálistól s egy két és fél évestõl?
Budapesti Napló
1907. november 10.
A. E.
|