Amerikában
élõ olaszok Fehér-Kéz címmel egy ligát alapítottak a Fekete-Kéz ellen. A
Fekete-Kéz maga is olasz intézmény, mely Amerikában virul. Olyan, mint a
szicíliai maffia, csak vadabb és amerikaiabb. A Fekete-Kéz titkos társaság, s
olyan tagjai is vannak, akik nem is sejtik, hogy tagok. Voltaképpen csak a
vezérek veszik hasznát a szörnyû Fekete-Kéznek. A Fekete-Kéz szervezete
egyforma az egész világon. Ott is, ahol talán gyilkolni éppen nem gyilkol, s
nem nevezi magát Fekete-Kéznek.
Boldogtalanul
odasüllyedt a magyar közélet, hogy nemsokára egy becsületes szereplõ ember sem
lesz itt biztonságban. Talán nem szervezett maffiákat, de maffiákat érzünk
mindenütt. Úgy érezzük, hogy állandó és sokféle a veszedelem. Hogy tagjai
lehetünk sokszor tudatlanul egy-egy maffiának. Beugratottan, jóhiszemûen,
becsületes emberek naivságával. Éppen úgy, mint vannak ilyen tagjai a nagy
Fekete-Kéznek, az amerikainak. Hogy néhány vezérért dolgozunk, néhány mindenre
képesért.
Politikailag
is hát nem szinte az egész ország egy maffia-szerû vállalkozás balekje és
áldozata lett? Sohse tudhatja itt a legnemesebb akcióba fogó ember sem, hogy
akaratlanul nem egy Polónyi számára dolgozik. Így bosszulta meg magát ebben az
országban a demokrácia és kultúra hiánya. S az az állapot, hogy a gazdasági
züllés és vagyoni igazságtalanságok miatt nagyon nagy az éhesek és a
minden-áron emberek száma. Róma lettünk a Catilinák idejébõl, de nagy stílus
nélkül.
Chicagóban
a Fekete-Kéz ellen megcsinálták a Fehér-Kezet. Nem lehetne megcsinálni a bátor,
becsületes kultúremberek ligáját Magyarországon? Talán ötszáz itt is akadna,
mint Amerikában. Mert ismételjük, maffiákkal behálózott élet lett a magyar
fórumélet. S a Fekete-Kéz elteszi a láb alól, aki csak útjában [van], s
fölhasználtatni magát nem engedi.
Budapesti Napló
1907. december 5.
Lellei
|