(Jubilánsok és
fiatalok)
Jubileumra
készül maga Ferenc József is: jubileum-járvány dúl az egész öreg Európában.
Politikusok, bankigazgatók, költõk, komédiások vén kezükkel gõgösen intenek
alattvalóiknak. Elöregedvén, fiatalságukra akarnak emlékezni s hajlongani látni
azokat, akiknek még megvan olyan-amilyen fiatalságuk. Világszerte ma még a
derék, régi, elõvigyázatos erkölcs-szabályok érvényesek. A fiatal anarchisták
tisztelik az öreg anarchistákat vagy legalább õk is ezt mutatják. Nem merjük
nem tisztelni az öregeket s még ha sok okunk is volna reá, csak titokban
káromkodunk. Nem új látvány ez, de sohase ünnepeltette magát a vénség olyan
bátran, mint manapság.
Okvetlenül
Európa aggkori gyöngeségének egyik tünete lesz ez is: ez a jubileum-járvány.
Tüntetés a fiatalság, mindenféle fiatalság s vétó-kiáltás a már megindult
morális értékkicserélések ellen. Az emberi társadalom nehezen, sokára
változtatja meg, csak egy kicsit is, unalmas arculatát. De mintha már nagyon
érezné arcizmain a föltörni készülõ gúnyos röhögést, mely ezerszámra fogja ölni
a babonát. Minden reakciónak ez az oka, s ezért ünnepeltetik magukat olyan
nagyon veszettül az öregek.
Tüntetnek
az öregek, s van egy nagy szerencséjük: kevés ember születik mostanában fiatalnak.
A francia forradalom óta egyéb se folyik, mint a fiatalsággal való eredményes
hadakozás. A mindig levert fiatalok nem lehettek olyan hangulatban, hogy tõlük
vidám, erõs, fiatal utódok érkezhessenek Mi már úgy születtünk, hogy
önmagunkban hordozzuk a jubilánst még akkor is, ha közbelép a kanyaró, s
kölyökkorunkban megment bennünket az élettõl.
Csodának
kell történni, s ez a csoda alighanem meg fog történni. A letiport félfiatalság
helyett olyan fiatalságnak kell jönnie, mely csak azt érzi, hogy fiatal. Ma azt
érzi elõbb, hogy õt is fenyegeti az öregség s a mások jövendõ fiatalsága.
Hiszen jelek már vannak mindenütt, s ékét a maga szervezett százezreivel
beverte már a társadalomba a jövendõ társadalom. Addig azonban még sok
jubileumot fogunk megérni, s e jubileumokon a mi kevés fiatalságunk lesz a
pirosító a jubilánsok múmia-arcán.
Budapesti Napló
1907. december 31.
Ód.
CIKKEK, TANULMÁNYOK, FELJEGYZÉSEK
1908. január-december
|