I.
A vidám Budapest
Öreg
budapestiek állítják, hogy sohase látták még ilyen vígnak, tolongónak,
lármásnak, korhelynek Budapestet. Szilveszter éjszakáján végre olyan volt ez az
óriási gamin, mint illik hozzá. Reggelig csupa nyüzsgés, zaj és mámor voltak az
utcák. Idegenek ordítottak egymásra b. ú. é. k.-ot, s általában majdnem
kibújtak bõrükbõl is az emberek örömükben, hogy kibújtak a múlt esztendõbõl. Az
új esztendõ pedig éppen annyi vagy jóval kevesebb jót és biztosat ígér, mint
valamennyi új. Pláne nekünk magyaroknak, szegényeknek és budapestieknek. Talán
ezért rúgott ki olyan nagyon a hámból ez alkalommal Budapest. Hiszen úgyis
mindegy, legalább mulassunk egyet. S erre a városra még ma is sokan azt
mondják, hogy nem elég magyar.
II.
Megint szerencsétlenség vadászaton
Ezúttal
Leidenforst Adolf lõtte le szarvas helyett báró Haupt-Stummer Leót. És bár az
urak eltitkolják az ilyen eseteket, mégis egyre gyakrabban olvasunk eltévedt
golyókról. Nemrégiben olyan hír keringett, hogy gróf Tisza István is lelõtte
vad helyett egyik barátját. Ezek mindig kapós és érdekes szenzációk. Ezek után
érdekességbe[n] az következik, hogy mennyi vad került terítékre.
Legjelentéktelenebb vadászati hír, hogy hány hajtó esett el. Hanem valamit
tanácsolnánk az uraknak. A vadak és a hajtók érdekében elsõsorban, s azért,
mert - mint látjuk - az urak gyakran lõnek egymásba. Nem lehetne úgy
egyszerûsíteni a dolgot, hogy az urak távol tartanák maguktól a vadakat és a
hajtókat s - egymásra vadásznának?
III.
A Halál szuggesztiója
Jutott-e
már valaki másnak is eszébe, hogy gyógyszerésznek jó ugyan lenni, de rossz is?
Gyógyszertár tulajdonosának például határozottan jó dolog. De valami szörnyûség
lehet a Halál mellett élni. Végre is egy mai embernek se lehet ismeretlen a
melankólia. S egy mai ember se felelhet arról, hogy egy pillanatban nem
gondol-e nagyon veszettet az élõkrõl s a maga életérõl. Hogy egy gyógyszerész
öngyilkosságáról olvasunk, jutott ez ismét az eszünkbe. Finom, biztos mérgek
vannak a gyógyszerész keze ügyében. Miligrammonként kiszámíthatja, mennyi elég.
Ilyen közel lenni a Halálhoz van olyan veszedelem, mint drótsodronyon átsétálni
a Niagarán.
Budapesti Napló
1908. január 3.
Ód.
|