|
I.
Akik Marokkóból szöknek
Hamburgba
huszonegy szökevénye érzezett a híres francia idegenlégiónak. Ezek között
valószínûleg magyarok is vannak, akik egy idõ óta gyakoriak ez afrikai javító
iskolában. Kemény, majdnem ördögökké edzett legények. Az életük állandóan a
pokolé vagy valamelyik gyilkos természetû altiszté. Háborúznak hõséggel,
bennszülöttel, lázzal, fenevaddal, éhséggel, kínzással. És mégis, mikor az
igazi háborúra került a sor, íme megszöktek. Marokkó körül eddig is olyan közel
járt hozzájuk a halál, mint most De most igazi a háború, kimondottan háború a
háború. És rettenetes lehet a háború, ha ezek az elemberietlenedett, vad
legények is megszöknek belõle.
II.
Pofozkodás a Gould-leányért
A
Gould-leány Boni de Castellane gróf felesége volt, de elhagyta az urát. Egy
Sagan herceg, a gróf úr rokona, a váló asszonyka vigasztalására sietett. Meg is
vigasztalta az asszonyt, sõt olyan derék ember volt, hogy nõül kérte a bánatos
asszonyt. Szegény grófnak ez rosszul esett, mivel azt remélte, hogy az asszony
még visszatér hozzá. S mikor látta, hogy az asszony fejét végleg elcsavarta
Sagan herceg, nyílt utcán megverte a herceget. Íme, milyen drámákat mível a
szerelem. (A Gould-leánynak legalább kétszázmillió vagyona van.)
III.
A Thaw-pör példája
A
híres Thaw-pör új tárgyalása még csak holnapután kezdõdik, de már adott egy jó,
követendõ példát. A törvényszék kimondta, hogy nõpublikumot nem bocsát a
tárgyalóterembe. A New York-i nõk természetesen el vannak keseredve, s
panaszkodnak a barbárság miatt. Pedig az amerikai törvényszéknek igaza van, s a
példa bölcs. Azok a hölgyek, akik egy Thaw-pör tárgyalására mint izgalmas
elõadásra mennek, veszedelmesek. A jó bírák lehetõleg kötelesek megelõzni is,
ha tudják a bûneseteket. Az ilyen hölgyek közül okvetlenül nem egy tanulná ki,
hogy lehet olyan módon karriert csinálni, élni, szerepelni, olyan férjet
szerezni, mint Thaw, esetleg öletni is vele, miként Thaw felesége cselekedte.
Budapesti Napló
1908. január 4.
Ód.
|