|
I.
A Bõröndi-kincs
Bõröndi
Andrást koplaló, rongyos, reménytelen embernek tudta minden ismerõse. De a
legrosszabb zsák is megleli a foltját, s Bõröndinek is akadt párja. Egy Major
Ilona nevû leány élt egy darabig Bõröndivel, de megunta a nyomort. Major Ilona
nem sejtette, hogy az õ Bõröndije valóságos nábob, s megszökött tõle. S most,
hogy Bõröndi meghalt, elárulta egy végrendeletben élete titkát. Pénzt, vagyont
gyûjtött, az õ nyomorúságához képest sokat, s meghagyta, hogy keressék föl
Major Ilonát, s adják át neki a vagyont. De Major Ilka már Bõröndi elõtt
meghalt, megölte magát. A Bõröndi-kincs nem hozott még utólagosan se
boldogságot azoknak, akiknek elõbb kellett volna belõle élniök. Mert a pénznek
rejtelmes, erõs, nagy törvényei vannak. A Bõröndi-kincs, a koplalással
összezsugorgatott, titkos rab pénz bosszút állott.
II.
Bakovárt õrzik
Bakovár
boldog község, jól õrzött község valahol tán Krassó-Szörényben. Történt, hogy
Bakovárra, ahol született s ahol családja él, érkezett egy városi szocialista.
A községi jegyzõ azonnal maga elé citálta s megparancsolta, hogy a legelsõ
vonattal hagyja el a községet, mert õ, a jegyzõ, nem tûri meg, hogy Bakovár
levegõjét egy szocialista rontsa. Õ, a jegyzõ, azért van, hogy Bakovár község
nyugalmát és tisztaságát megóvja. Boldogok a magyar faluk, hogy ilyen jól õrzik
õket. Külföldön se volna szocializmus, ha ott mienkfajta nótáriusok uralkodnak.
III.
Dani bûne
Tizennégy
éves sincs Dani, az apja Amerikába vándorolt, az anyja cseléd, aki õt el nem
tarthatja. Daninak tehát a társadalmi rend kötelességévé tette, hogy
foglalkozás után nézzen. Dani a következõket eszelte ki: õ is gyermek, tehát a
gyermek[ek] között kell kereskednie. Iskolába járó gyermekeket megállított
Dani, lecsalta vagy lehúzta róluk a télikabátot. S e télikabátokat eladta a
zsibárus-piacon, így élt Dani. Õ nyilván nagyon bûnösnek érzi most magát a
rendõrség börtönében. Pedig, ha tudná, szegény Dani, hogy amit õ csinált, azt
más formában szabad csinálni. S hátha még azt tudná, hogy az õ bûnéért - nem õ
a bûnös.
Budapesti Napló
1908. január 19.
Ód.
|