Bars
vármegyében is dúl a nagy pör, ez az igazi, õsi magyar pör: hol székeljen a
vármegye? Léva város deputációja Aranyosmarót ellen s a vármegye ellátásáért,
József fõhercegnél is járt. Históriai erõ dolgozik itt és még sok helyütt, és
hevesebben, mint akármikor is valaha. Nemcsak az olyan vetélkedések kelnek új
életre, mint például Nagykárolyé és Szatmáré. Mindenütt mozog, zavarog, kavarog
a vármegye, s megfigyelhetõen keresi az egyensúlyt. Erõsödni, szilárdulni,
készülni, fegyverkezni akar a legrosszabb idõkre. Történelmi jogok pörbe hívják
az erõ, a municipiális ekonómia, az ésszerûség jogát és fordítva. Nem is
sejtik, akik csinálják, hogy micsoda nagy törvényszerûség hajtja õket. Még az
se volna csodálatos, ha régi vármegyék föl akarnának támadni. Kraszna, Zaránd,
Torna és a többi, elsorolhatatlanul sok, egyik-másik kiváltképpen dicsõ múltú.
Mindez
azt a szomorú jóslatot adja, hogy a vármegyére nagy szerep vár. A vármegye
legalábbis kettõs harcra készül: Bécs ellen és a demokrácia ellen. Ezer év óta
nem volt olyan fontos a vármegye, amilyen most lesz. Ezer év óta nem volt ez
olyan nagy baj és átok, mint most. Mert józan ésszel, ha szomorúan is, be kell
vallanunk, hogy a vármegyének igaza van. Az arisztokratikus magyar
hajlandóságok s a konzervatív erõk természetes, magyar intézménye a vármegye.
Hatalmát onnan szerezte, hogy védekezni kellett a királyi hatalom ellen, s
uralkodva féken tartani a népet.
S
most egy könnyelmû, fél-komoly forradalom után senyved az ország. E forradalom
sok mindennek ázsióját szállította le, de a vármegyéét hatalmasan
fölszökkentette. Mindenki olyan idõket érez és retteg, amikor csak a
vármegyében lehet bizodalmunk. Ha, isten mentsen, az abszolút királyi hatalom
jön, akkor is. Ha az országos parlamentbe becsõdül a nép, akkor is. A
vármegyébe vonul vissza az az osztály, mely az uralkodáshoz hozzászokott, s mely
az uralkodásról lemondani nem akar.
A
vármegye harcra készül, minden mozdulata azt mutatja. A vármegye nem akar az
országgal menni, hanem vármegye akar lenni. S olyan szerencsétlen fátum ül
Magyarországon, hogy valószínûleg így lesz. Magyarország, pláne új Magyarország
megint nem lesz, de igenis ország lesz minden vármegye, gõgös, rezisztáló
úriszék.
Budapesti Napló
1908. január 21.
Ód.
|