|
Flammarion-uccse,
ez a század a csodák százada lesz, avagy a babonáé, ha úgy tetszik. Titkokat,
rejtelmeket szagol a XX-ik század embere, s ez a csoda nem is olyan nagy csoda.
Megijedtünk a magunk nagy emberi hatalmától, s mivel a vallást már régen
eldobtuk, félünk. Félünk, s úgy cselekszünk, mint a Sion-hegy alatt cselekedtek
a zsidók. Készül már az evangélium a számunkra, de mi ez alatt, lenn, bálványt
faragunk magunknak. Íme Flammarion, a csillagos ég poéta-tudósa babonás erõk
létezésérõl tesz vallást egy új könyvében. S Flammarionon kívül egy sereg tudós
áll elõ, s állítja, hogy a spiritizmus nem afféle gyermek-játék. Még a
világmagyarázó tudomány is nagyot fordult egy-két évtized óta. Fuccs az
anyagnak, s nemsokára tudni fogjuk, hogy még a szivar is valamelyes szellem
valamelyes formációja. Repül az ember, az asztal, csupa szellem, és pedig
indulatos szellem az egész valóság. És még néhány évvel ezelõtt kikacagtuk az
amerikai és dél[olasz]országi furcsa, babonás szektákat. Ma már Európa is a
bolondját járja, s inkarnált, reinkarnált Buddhák kezdenek szerepelni, mint
Tibetben.
Német
és francia lapok sokat írnak mostanában egy kilencéves fiúról. Svájci
származású német gyerek, akirõl három-négyszáz ember azt vallja, hogy a Messiás
lesz. Volt egy elõdje is, aki ezt a szektát megalapította, s az is Krisztusnak
vallotta magát. A szekta hite szerint Krisztus mindig újjászületik, s ez idõ
szerint ebben a gyermekben él az istenember. Párizsban, Svájcban,
Németországban vannak hívei ennek a kis szektának. Csekély, parányi, mulatságos
mozgalom és hit, de nagyon jellemzõ reánk s a korra. A Lourdes-hez hasonló
csodák napirenden vannak, s a legostobább képzelõdésekbõl - religiók lesznek.
Párizsban, Berlinben, Londonban a buddhizmus egyszerre terjed a teológiával, s
az üdv hadseregének talán már Budapesten is van dandárja. Mindenesetre
Budapesten is vannak már nemcsak spiritiszta amatõrök, de kicsi szekták, az
obszkurizmus sokféle szektái.
Micsoda
reménység és számítás ez Róma számára, mely szinte kétezer év óta a lelkek
megzavarodásából él. Valóság, hogy ez emberiség szerencsétlen, s hogy olyan
isteneket keres, akiket meg se értsen. Valóság, hogy minden század után, mely
túlságosan aktívvá és gõgössé tette az embert, a sötétség és perverz
alázatosság százada következett. Félõ, hogy ilyen században élünk, s ebbõl
megint csak Rómának s a pápista-pogány miszticizmusnak lesz haszna.
Budapesti Napló
1908. április 11.
A. E.
|