Párizs,
június 15.
Párizsban
- sietve újságolom el a Népszava
olvasóinak - mulatságos, érdekes és fontos dolog történt. Párizs polgársága
kijavította a kalendáriumot s július
14-ik napját június 14-ik napján
ünnepelte meg. Július 14-én rombolta le egykoron
a nagy forradalom a Bastille-t s június 14-én futottak az idén a Grand-Prix-ért a lovak. S a nagy polgári lapok minden
csúfolódás nélkül, sõt örömmel állapítják meg, hogy a Grand-Prix napja immár
nagyobb ünnepe Párizsnak, mint a forradalom napja. És így is van és nagyon jól
van így: a burzsoázia erre törekedett, s ezt gyönyörûen el is érte. Csak
lóverseny-jegyekért szinte félmillió frankot költött el a Grand-Prix napján
Párizs, s ráadásul eljátszott egy pár milliót. A nagy díj nyertese, a Northeast
nevû paripa háromszázhatvanhárom ezer
frankkal jutalmazta a gazdáját, amiért õt úgy megkergettette. A polgári Párizs
pedig már a versenynap elõtt hetekkel meg volt bolondulva az izgatottságtól.
Annyi ember, ahány a versenyen künn volt, a világ összes Bastille-ait le tudná
rombolni.
De
ki gondol a Bastille-ra, ha Northeast, Sauge Pourprée, Souvigny és Medeah, ezek
az illusztris lovak futnak? Aki az utolsó évtizedben néhányszor látta a
párizsiak július 14-iki ünnepét, megért mindent. Húshagyó kedden vagy
böjtközépkor százszor jobban s szívesebben is ünnepelnek a Bastille
lerombolóinak unokái, mint július 14-én.
Ha
semmi más, ez már magában is világosan megérteti, hogy az idõk beteljesedtek.
Azoknak árendája, akik a polgárság forradalmának gyümölcsébõl a végítélet
harsonájáig kívántak s kívánnának élni, lejárt. Tunya, semmi, fakó, pocakos,
haszontalan népség lett a nagy forradalom késõ gyermekeibõl. Ezek átkozódnak,
ha a világ csak egy kicsit akképpen akarna változni, hogy az õ gyomruknak ne
használjon. Ezek halálra rémülnek egy kis új, forradalmi ájertõl: ezek megértek
arra, hogy levágassanak s takarmányul adassanak oda az új idõk szekere
paripáinak. Ezeknek ló kell és nem ember, nyereség és nem föláldozás, izgalom
és nem lelkes cselekvés. Július 14-ike - ám ez nekik, a derék burzsoáknak
fájjon - megszokott komédiák unalmas napja lett a forradalomra való erõs,
harcias emlékezés helyett.
Így
van jól, van Párizsnak már új népe, egy kicsit nagyobb ám, mint amilyen a
június 14-iki lóversenyen künn járt. Amikor ez a nép május elseje elõtt csak
úgy félvállról üzen valamit, már megsemmisül a nyavalyás polgárság. A munkások,
a szocialisták átengedték a július 14-et a polgárságnak s a polgárságnak most
július 14. helyett június 14, a Bastille helyett Grand-Prix kell. Majd õk
lássák meg, hogy Mirabeau és Danton helyett hogy fogják õket nemsokára a
kátyúból kirántani - a lovak.
Népszava 1908.
június 20.
A.
|