|
Egy
kis denunciálás a hazáért meg nem árt. Denunciáljuk tehát a városi kerületeket;
hogy a városi kerületek azok, amelyek a függetlenségi képviselõknek fejtörést
okoznak; hogy ezek a kellemetlen városi kerületek mozgolódnak a rossz
kiegyezés, a felemelt kvóta, sõt általában a kormány egész politikája ellen.
Hátha valahogyan rájuk lehetne ijeszteni. Fogyasztási adók, közigazgatási
segítségpénzek, ipari támogatások: ezek mind olyan dolgok, amelyek által a
kormány jó nagyot húzhat egy-egy elégedetlenkedõ városra. Igaz, hogy a városok
a nemzeti politika legfõbb oszlopai; igaz, hogy a magyarosodás várai; igaz,
hogy a kultúra forrásai; igaz, hogy a legintelligensebb, legtöbbet olvasó, az
ország dolgairól legjobban tájékozott választótábor van bennük. De annál
rosszabb rájuk nézve. Minél nyomatékosabb a szavuk, annál nagyobbat kell rajtuk
ütni. Denunciáljuk, hazafiak, a városokat. Hadd jöjjön az agrár had, a lármás,
kultúraellenes betûgyûlölõ népség és hadd indítson hadjáratot a városok ellen.
Erõs magyarság és polgári önérzet úgyis csak itt mutatkozik már: öljük meg ezt
is a hazafiasság nevében és Beksics Gusztáv emlékének nagyobb tiszteletére.
Budapesti Napló
1907. október 23.
|