|
Néhány
szó arról, azaz egy apró, kis eset, hogy hogyan is állunk mi, leggõgösebb
demokraták, nagybirtokú grófurakkal szemben. Tehát Mihály gróf ugyanazon
gyorsvonattal és programmal utazott, mint két barátom, két nagyon elõkelõ,
finom intellektuel. Biztattam a barátaimat: látogassuk meg grófi elvtársunkat,
kivel holnap õk egy nép elõtt szavalnak, úri, de nem külön kocsijában.
-
Neki kellene hozzánk jönni - szólt a temperamentu[mo]sabb barátom, amíg a másik
mosolyogva, okosan vonogatta a vállát.
S
nekem az jutott eszembe, hogy Mihály grófnak szokatlan ez a helyzet, s õ gyáva
a nyilvánvalóan elõkelõ s arisztokrata proletárokkal szemben. De semmi se
jutott eszembe, ami az én revolúciós barátaim gõgösségbe bújt biztos
félénkségét mentse. Ha Mihály gróf elvtársnak csapott föl - s másképpen is -,
csak a hosszú, elegáns, aránylag mûvelt úrfiút kell benne látnunk, aki most velünk
harcol. Fene messze lehetünk egy jó magyar demokráciától, ahol az én két ilyen
kiváló bajtársam hetvenezer holdas dölyffel arisztokratáskodik.
Ny 1912. augusztus
1.
Ady Endre
|