Úgy
látom, hogy Karl Kraus és Thomas Mann ugyanazon estén, december 6-án akarnak és
fognak fölolvasást tartani Budapesten. Nagy megbecsülése ez a mi fõvárosunknak,
de ha egészségem engedné, én Karl Kraust mennék meghallgatni. Amiket Ignotus a
minap a Világban írt róla, azért volt még fokozottabb elõkelõségû Ignotus-írás,
mert így írna egy másik Karl Krausról Karl Kraus. Túl szerények vagy túl
keserûek vagyunk, ha azt hisszük, hogy ez a harcos, gazdag életû író nem
miérettünk is viaskodik már. Bátorsága, nagyszerû stílusmûvészete, akár neveket
is tudnék fölsorolni, erõsen hatott, tanított és biztatott nálunk. Úgy sejtem,
hogy itt Budapesten különösen elemében és kedvében lesz Karl Kraus, aki mint
fölolvasó is nagyon egyéni, izgató és érdekes. Bárcsak sokat tudna éppen rólunk
mondani, ami valószínû, mert olyan érdeklõdésû ember, mint õ, rólunk sok
mindent tudhat. Ha a múltkor „elzüllött”-nek nevezett császári Bécset az õ záp
kultúrájával lehet ostorozni, a mi saját gigászi parvenüségünk is méltó Karl
Kraus-i dühökre. Aki pedig talán mégis Thomas Mannt fogja választani egyazon
este két fölolvasója közül, annak is igaza lehet.
Ny 1913. december 1.
Ady Endre
|