35. [ELÕSZÓ]

Kedves öcsémuram, lelkes, fiatal barátom, gyönyörûségem telt az Ön írásaiban, nagy hitében és fiatalságában. Ezt a könyvet szeretettel kell fogadnia mindenkinek, s én az egykori, félig-eltemetett, vidéki hírlapíró-íróságom szép-szomorú emlékezetével adom rá áldásomat. Bízzék, mert joga van hozzá, a tehetségében, keresse, ahogy csak tudja, az Életet, melynél olykor a színpad valódibb és igazabb. Önnek talentumával jussa van az elolvasástkövete[lés]hez s a várakozáshoz, hogy kapunk majd Öntõl még egészebb írásokat is. Ez az úgynevezett [„]elõszó” csupán üdvözlet mindazoknak (remélem, hogy sokan lesznek), akik az Ön könyvét meleg szívvel olvassák. Erõt, egészséget, minden jót kíván öregen, betegen az Ön vén pályatársa,

Budapest, karácsony hava

Ady Endre.