|
Rövid
nyilatkoznivalóm volna, tekintetes Szerkesztõ úr, a Budapesti Hírlap
Dunántúlijának legfrissebb nyilatkozata miatt. Okos, jó barátaim eleve
figyelmeztettek, hogy olyan senkibe, mint Gyalui Farkas, még rúgni sem szabad.
Ez a senki fölszaladt Rákosihoz (Dunántúlihoz) panaszkodni, s ebbõl a B. H.
megint alkalmat fogott egy új ostoba, gonosz, jezsuita cikk megírásához. Én már
látom, hogy Rákosi helyett (mert Rákosit ma már igazán nem illik komolyan
vennem) embereivel kell, ha így folytatják, nagyon leszámolni. Itt, Kolozsvárt,
egyelõre csak annyit annak a kedves hírlapnak jóvoltából, mely inkriminált
írásomat közölte: többet és keményebbet kellett volna írni. Hiszen a kolozsvári
senkik még históriai joggal sem élvezhetnek több kiváltságot, mint a budapesti
buták. Rákosi ellen nincs semmi szándékom (más természetû vagyok, mint õ),
ellenben, ha már nem fõrendiháziságomtól jövõ, de közte komolyabb méltóságomból
(amikor vele s bandájával szóba álltam) lealkudtam, lesz még itt-ott egy kis
mondanivalóm. Együtt és méltatlanul sértõdtünk meg.
Tekintetes
Szerkesztõ úr, nem nagy dolog persze, de ezt a kis hirtelen választ küldjük el…
(no, nem mondom ki a nevüket)… - nekik.
Köszönettel és tisztelettel.
Kolozsvárt,
1916. jan. 26.
Újság [Kolozsvár]
1916. január 27.
Ady Endre
|