A
múltkoriban szegény Tömörkény István nekrológjával sikerült akaratlanul egy
Mikszáth-affért csinálnom. Jelentem, hogy betegségek s bajok miatt nem tudtam
még kikeresni hitelesen, honnan kapta Mikszáth a kaszát vásárló parasztot. De
egyet bizonyosan tudok: egy Jókai-regényben benne van, s még ezen kívül is
olvastam valahol, beszámolok majd, hogy hol. Szinte szégyenlem, hogy újra ki
kell hirdetnem: a nagy palócot semmiféle értékében nem csökkentheti ez a kázus.
Ám addig is, míg magam jöhetek a magam adataival, hadd beszéljen elõttem e
levél:
Mélyen
tisztelt Uram!
Igaz
és õszinte érdeklõdéssel olvastam a Nyugat hasábjain Alföldy Mihállyal
folytatott rövid lélegzetû vitáját a kaszát vásárló parasztról. Engedje meg,
hogy ehhez a tárgyhoz néhány szóval én is hozzászóljak, de idézve és
többszörösen aláhúzva az Ön megjegyzését: "Mikszáth mûvészetén mit sem halványítana,
ha visszaemlékezett volna az olvasott egyszerû s nyers megfigyelésre."
Tehát:
A kaszát vásárló paraszt valóban nem eredeti témája Mikszáthnak. A Családi
Naptár 1877. évi füzetében egy igen hosszadalmas és igen rossz anekdota
keretében látjuk mozogni Mikszáth kaszát vásárló parasztját. Az anekdota
szögedi embere szánalmas, halvány kontúrokkal van megrajzolva, és elsõ
tekintetre hihetetlennek látszik, hogy Mikszáth innen vette volna klasszikus
szépségû mûvének magyar parasztját. A kész, kiforrott rajz összehasonlíthatatlanul
más, mint az anekdota, de ha elolvassuk az Alföldy Mihály által felemlített
Szegedi Napló-beli cikket - amelyben a nagy író még csak szegedi magyarról
beszél -, teljes biztonsággal megállapíthatjuk, hogy Mikszáth olvasta ezt az
anekdotát, és késõbb, a vásárban meglátva a maga parasztját, visszaemlékezett a
Családi Naptár szegedi emberére, s megírta cikkét. Ebbõl a cikkbõl formálódott
ki azután a pompás, mókás rajz: A kaszát vásárló paraszt.
Tisztelõ
híve
Cziffra Géza
Hát
egyelõre (köszönöm Cziffra Géza úr kedves figyelmét és érdeklõdését) így állunk
a Mikszáth parasztjával.
Ny 1917. augusztus
16.
Ady Endre
|