|
Egyiptom,
Dél-Olaszország s az olasz és francia Riviéra tele van magyarral, mert talán
sok a pénzünk. Avagy kevés a pénzünk, s ezért - mindegy. Annyi bizonyos, hogy
sok az igényünk. Sok mindent megkívánunk, amihez nincs jogunk, sok mindent
teszünk, amihez még a kedvünk is hiányzik. Valami francia tréfás írást olvastam
a sznobok nagyszerû hivatásáról. A sznoboknak, az utánzó, affektáló senkiknek
már sokat köszönhet az emberiség kultúrhistóriája. Ha a magyar ember utazik
élvezet nélkül, Nietzschét szavalja megértés nélkül, esetleg propagandát csinál
az alkalmasabb és becsületesebb, más magyarok között. Utazni, idegenben látni a
magyar embert, pláne nagy élvezet, szinte pokoli. Nincs olyan zugolya a
világnak, ahonnan egy kis elégedetlenséget ne vigyen még a legkorlátoltabb
magyar is. Biró Lajos, nem az író, hanem a vademberek között utazó, valósággal
megrémült, amikor Magyarországra visszaérkezett. Mert extra Hungariam non est vita, de ilyen elmaradt élet nincs is
sehol. Ha a magyar ember akárhová is, de kiteszi a lábát a határon, lázadó
magyarként tér haza. Nekünk pedig szükségünk van a lázadókra, sok-sok lázadóra,
mindenkire, aki elégedetlen. Szegény néhai Tóth Béla, ha valami kis hasznot
mégis mívelt az írásaival, azért mívelte, mert szerette az utazást. Jó dolog
az, ha keresztszegi Keresztszeghy és lépmezei Schwartz úr utaznak, akárhova,
de mennek, látnak, más ételt esznek, más embert, más rendõrt és sok egyéb mást
látnak.
Tíz
év óta lett divat Magyarországon az utazás, s ez egyik reméltetõ jele sok
olyannak, ami ma még távolinak látszik. Nemhiába érezte meg Apponyi Albert,
hogy Párizsba nem szabad engedni magyar tudósokat és mûvészeket. De alapjában, ha
õ végiggondolja a dolgot, sehova se szabad a magyar embert engedni. Mert
mindenünnen, s még a pelyva-emberek is, az elégedetlenséget hozzák haza. Így is
legyen, s én szeretettel nézem külföldi bolyongásaimban, ha találkozom velük, a
legkönnyebb, legsemmibb magyarokat is. Minden utazó magyar fölér egy tucat
agitátorral, s örvendetes dolog az, hogy utaznak a magyarok, sznobok és
valakik.
HSz 1909. május
(a-y.)
|