Géczy nagybecsű darabja tegnap este
elég szépszámú közönség előtt került másodszor színre.
A darabról röviden már tegnap elmondtuk
véleményünket, most a szereplőkről mondunk egyet-mást.
Szacsvay Sándor mint Sárdi Tamás
beigazolta azt a régi véleményünket, hogy nála nagyobb talentum, öntudatosabb
művész nincs a debreceni társulatban. Több igazsággal, művészettel és
erővel senki sem lenne képes előttünk megjelentetni a szerelmében
botor, néha valósággal őrjöngő Sárdi Tamás alakját, mint azt Szacsvay
Sándor megjelentette. A Sárdi-házban elért siker egy új babér a
kitűnő művész számára.
T. Halmy Margit nagy művészettel
játszotta meg Erzsike szerepét.
Fáy Flóra játéka elárulta, hogy lehetetlen
szerepe inspirálni nem tudja.
Tanay Frigyes sok igazsággal, de talán
kissé erős vonásokkal rajzolta meg Garami alakját.
Bartha drámai erővel játszott, s
nyílt színen is tapsot aratott. Kiss Irén és Szentes méltó partnerei voltak
egymásnak, s megérdemelték a tapsokat.
Bárdos Irma határozottan tehetséges
kezdő. Kár, hogy tegnap játékát elrontotta az az incidens, melyet Fáy
Flóra késése okozott.
Rubos most is ügyesen, egészséges
humorral játszott.
Sziklay és Csügényi kacagtató
szerelmespár volt, mindkettõ ügyesen játszott.
Ódry Árpád meghatott Kéri lelkes,
szép szavaival.
A ripacs színészek alakítói,
Makrayval élükön, több-kevesebb eredménnyel buzgólkodtak.
Debreczeni Hírlap
1899. március 23.
(a-e)
|