|
Valljuk be, hogy Magyarországon ma az a
legerõsebb ellenzék, mely a klikk-uralmat védi a megindult tisztító hadjárat
ellen.
Basáskodó kortes-fõispánok, stréberkedõ
helyi nagyságok valósággal körülzárják magukat az atyafiság, érdekszövetség és
alárendeltség kötelékével, s ugyancsak megnehezítik a tisztítás munkáját.
Példáért nem kell sehová se menni. Érezzük
mi is, hogy az érdekközösség egy elszánt tábora áll velünk szemben, mely
mindjárt összeröffen, ha valaki a cirkulusaikat zavarni akarja.
De hogy a purifikáció érdekében ideje már
tenni valamit, nyugodtan hivatkozunk a legelsõ magyar publicistára, Bartha
Miklósra, kinek egy, a mi szempontunkból is aktuális
cikkébõl idézünk egynéhány sort:
„…az emberi hiúságnak, haszonlesésnek,
alávalóságnak ezek a klikkek az ügynökségei. Közvetítik a királyi tanácsosi titulust,
az arany és ezüst érdemkereszteket, az állami építkezéseket, az illegális
nyugdíjazásokat, közjegyzõi állásokat, a regálebérleteket, a papok és iskolák
segélyezését, a tisztviselõi visszaélések eltusolását, a járásbíróságok és
adóhivatalok elhelyezését, és liferálták megmérhetetlen erõszakkal a képviselõket.
Így fejlett ki hazánkban a vidéki
zsarnokságnak legutálatosabb, legfélelmesebb és legtûrhetetlenebb rendszere.
Lehetséges-e megdönteni ezt a rendszert
etikai eszközökkel? Lehet-e törvénytiszteletet várni azoktól, kik kenyerük
javát a jogok erõszakos elnyomása közben
fogyasztották el? Bármilyen varázslatos igék hangozzanak is el a
kormányelnök ajkáról, megjavulás pusztán a nemes szóra remélhetõ-e?
Elcsapni a hivatalosan szervezett
Magyarországot nem lehet.
De a nagyméretû
személyváltozás nem kikerülhetõ. Életünknek apró, de állandóságánál és
mindenütt jelenvalóságánál fogva tûrhetetlenné vált mizériáit nemcsak
intézmények okozzák, hanem emberek is. Nem mondom, hogy valamennyit ki kell
cserélni, de a típusoktól meg kell menteni hazánkat.
Erélyes beavatkozásra van itt szükség,
miként a beteg képleteknél. Enélkül elsorvad a kormányelnök jóakarata, „és
elöli a dudva a legtisztább búzavetést…”
Arany szavak egy szomorú igazságról.
Bizonyítják, hogy a purifikáció érdekében a legkíméletlenebb támadás is
jogosult!…
Debreczen 1899.
június 29.
A.
|