|
Tovább mint egy hét távol voltam
Debrecentõl. Hírt is
alig hallottam felõle. Egy fõvárosi lapban olvastam csupán valamit egy
felállítandó múzeum tervérõl. De helyi lapot nem olvastam, még a Debreczent
sem. Most, mikor hazajöttem, ugyancsak érdeklõdöm a hosszú hét eseményei után,
hogy belejöhessek a - heti krónika-írásba.
Alig történt bizony valami. A múzeum
felállítása is sokára teljesíthetõ terv.
De hogy is juthassunk múzeumhoz,
mikor emléktáblára sem telik. Márpedig a legutóbbi mûkedvelõ elõadásból aligha
fog telni. Valamintségesen a Szacsvayék hangverseny-jövedelme sem volt elég
alapra egy hangversenykörúthoz. Ezt bizonyosan tudom. Elsõ hangversenyöket
Zilahon tartották, de bíz’ azt alaposan elmosta a zápor. Szegény bohém társaság
alig tudott tovább utazni. A zápor akkor is szakadt, mikor a vonathoz
kikísértem õket. De azért nagy jó kedvük volt. Mindenáron reám akarták ruházni
a zilahi jövedelmet… Volt eszem, hogy ne fogadjam el!…
…Szomorú idõk járnak különben a
vidéken. Legalább odalenn a Szilágyságban. Zápor, jégesõ, majdnem minden nap.
Az öreg Meszes-hegyrõl csak úgy rohant le a zuhogó zápor, majdnem elöntve a
völgyben a várost.
Szomorúan néztem a jégverte
hegyekre. Milyen jó szüretre, milyen jó borokra volt kilátás. Csak volt,
a jég elvert mindent.
Arrafelé is aratnak már. Szomorú
aratás. Nehéz bajjal vágja a kasza a vadborsótól lefogott búzát, s én, ki
szeretem egy kissé a romantikát, egy nótát sem hallottam az arató lányoktól.
Sõt - óh, szent romantika - talán még káromkodnak
is.
Ilyen az élet ott a vidéken. De
errõl a nagyvárosban mit sem tudnak. Ábrahám fõügyész úr pedig éppen semmit. Õ
még a lapok olvasásával is felhagyott, amint hallom. Okosan, fõügyész úr!
Debrecen magyar város, jó magyar hivatalnokainak is kell lenni! Aki pedig jó
magyar, az még most sem igen szokott olvasni. (Nem a fõügyész úr buzgólkodik a
múzeum felállításán?…) Hanem a szeszkereskedõk szaklapját csak olvassa tán a
fõügyész úr. Abból meríthette azt a rengeteg bölcsességet, mellyel annak idején
a szeszüzletet megvédelmezte. Még okosabban! Szesz kell a magyarnak, nem
sajtószabadság!!…
Egyébként óh, Debrecen, óh,
mûvészetpártoló, olvasni szeretõ, szesszel kereskedõ Debrecen, mégis nehezen
voltam távol tõled.
Itt vagyok, és várom, hogy milyen
eseményeket dobsz ki magadból, s mirõl írhatok majd a hét krónikájában!…
Debreczen 1899.
július 12.
Dyb.
|