|
(Vígjáték
három felvonásban. Írták: Alexander Bisson és Adolphe Leclercq.
A debreceni színház premierje 1899. október 18-án)
A
házi béke az úgynevezett fehér darabok közül való. De míg a többi fehér darabok
a disznóságokkal együtt a szellemet is nélkülözik, A házi béke kedves,
szellemes és mulattató, anélkül, hogy obszcén lenne.
A
házi béke elsõsorban is francia darab. Ebbõl természetes az, hogy hagyományos
receptre készült. Egy francia vígjáték - ha még a legszellemesebb is - elárulja
a gyári eredetet. Ámbár, hogy a Bisson-gyár a legkitûnõbbek közül való, az
szent igazság.
A
házi béke Lucien Morenil (Tanay) nejének, Germaine-nek (Halmy M.) féltékenységi
mániáján épült fel. Borzasztó ez a fiatal asszony! Féltékenységével majdnem az
õrületbe kergeti jámbor férjét. Keresi, állandóan kutatja azt a nem létezõ
fehérnépet, akivel a férje ura csalja. De nemcsak ezt teszi. Gyanút lop a legjobb
barátnõje szívébe, kit szintén féltékennyé tesz férjére. S mikor aztán egy
rettenetes családi jelenet után férj és feleség a nõ szüleihez utaznak, hogy
bejelentsék a válást, Germaine asszony a saját édesapja viszonya után kutat,
mert hát a férjek, akármilyen öregek is, egyebet sem tesznek, mint a
feleségeiket csalják. Pedig hát a két öreg csak azért veszekedik egymással,
hogy a fiatalokat jó útra térítse. Ezer mulattató helyzet után végre sikerül is
helyreállítani a féltékenységtõl feldúlt családi békét.
Nagyon
kedvesen van a darabba beleillesztve a Germaine fivérének, egy francia Mokány
Bercicskének szerelme, ki leendõ apósának tündérmeséket beszél az õ családja
házibékéjérõl, s rendesen akkor érkeznek, mikor az igazi vagy mû - családi -
vihar a legjavában dühöng.
Ez
a kis mese folyik le végtelenül mulatságosan A házi békében, melyet a közönség
nagyon szívesen fogadott.
Végre
egy igazi francia szellemû vígjáték, melyet fiatal leányok is megnézhetnek!…
Még
nálunk is ritkán kerül darab olyan mintaelõadásban színre, mint A házi béke.
Rendezés,
kiállítás, játék kifogástalan volt.
A
féltékeny asszonykát Halmy Margit játszotta az õ bámulatos finom mûvészetével.
Minden
mozdulata, minden szava mûvészi volt, s megérdemelte a bõven kapott tapsot.
Méltó
partnere volt Tanay, ez a szemünk elõtt nagyra nõtt színész, ki minden újabb
szerepében kifogástalant ad.
Meglepett
bennünket ifj. Szathmáry az após szerepében. Határozottan tehetséges színész, s
az csakis érdemére szolgál, hogy nem kisebb színészt utánoz, mint a mi nagy
mûvészünket, az idõsebb „Szatyi” urat.
Kiss
Irén excellált az anyós szerepében. Bár ez az anyós nem a házsártosok közül
való.
Rubos
igen ügyes falusi gavallér volt.
A
többi szereplõk is, különösen Szigeti Lujza, Bartha, Cserényi Adél, Fáy Flóra
és Makray a legjobbat nyújtották.
A
darabot telt ház nézte végig.
Debreczen 1899.
október 19.
a. e.
|