|
Daudet
maga is sokat tartott errõl a darabjáról és jogosan. Ha dramaturgiai
szempontokból lehet is kifogásokat emelni ellene, tagadhatatlan, hogy érdekes
és értékes alkotás, mely az este nálunk is nagy sikert ért el. A darabot ismeri
jól a debreceni színházlátogató közönség, így csak az elõadásról kell
szólanunk. A tegnapi est diadalestéje volt drámai személyzetünknek. Kritikusi
sablonnal: a szereplõk mind hivatásuk magaslatán álltak. És ha nem is juttatták
mindenben érvényre a nagy francia író hatalmas tendenciáit, általában egységes
interpretálást, finom alakítást, mûvészi játékot nyújtottak. A Darwin-teóriát
egyénítõ Asier-t Komjáthy játszotta. Ambícióval és sikerrel. A kettõ közti ûrt
fényesen töltötték be az õ tehetsége és szorgalma. Egy-egy vonása talán túl
erõs volt a minden eszközzel érvényesülni akaró Asier-nek, de az is Komjáthy
felfogásának eredetiségét mutatja. Olyan partner, mint amilyen tegnap
Komjáthyné volt, egy rossz színészt is inspirált
volna. Különösen a negyedik felvonásban volt igazán nagy - elvégre is csak nem foglalták le teljesen ezt a szót a
vendégjáró idegen hisztriók -, amikor Komjáthyval együtt számtalanszor
szólították õket függöny elé a közönség tapsai. Szabó Irma és Szacsvay Sándor
játékára elég egy jelzõ: mûvészi. Csak õrangyalaik mentették meg õket a
vasfüggöny ajtaján való kihívástól. Ezt a dicsõséget pedig - azt hisszük -
szívesen engedik õk át a primadonnák számára. Külön kell megemlékeznünk Fáy
Flóráról. Jólesik látnunk azt a szép haladást, mely nála napról napra
észlelhetõ. Szinte erõszakkal dobja el magától az iskola tehetségölõ
modorosságait. Sajnáljuk, hogy terünk nincs elég, hosszú dicséretet érdemelne
mindenik szereplõ. Így csak névrõl említjük meg: Bartha Istvánt, Tanayt,
Szathmáryt, Rubost, Lányi Irmát, Follinusznét, Kiss Irént, Tóth Eleket,
Halászt. Dicséretére szolgáljon a debreceni közönségnek - melyet annyiszor és
annyi joggal vádoltunk meg már a ledér múzsához való átpártolásáért -, hogy a
tegnapi darabot és elõadást érdeme szerint méltatta. Bár ne kellene ezt
specialitásként regisztrálnunk…
Debreczen 1899.
november 9.
(a. e.)
|