Sasa
királyfi mit gondolt magában: eljegyzett egy asszonyt, kinek korát legjobban
így határozhatjuk meg: húsz és ötven év között. Unalmas, balzaci idézetek
helyett, valljuk be, hogy könnyen megértjük a dolgot.
Sasának
nem lehetett már bizalma csak Draga asszonyban. Viszont Draga asszony eléggé méltányolta
a bizalmat. S a kölcsönös bizalomnak szép frigye e frigy. Rossznyelvû emberek
sok mást összebeszélhetnek. Milán király például bizonyára másként beszél róla.
De ez nem a valóság kritikája, hanem a tapasztalatok
hallucinációja. Egyébként éppenséggel Milán az oka, hogy Sasa nem az apja fia…
*
Kínában
olyan cudarul össze vannak kuszálva a dolgok, hogy kezdenek senkit sem
érdekelni. Ki él, ki halt meg? - nem is sejtjük. Egy bizonyos, hogy a mi csinos
követségi palotánknak lõttek. Pedig hogy örültünk neki nem is olyan régen.
Ám
nem mindenki veszi ilyen könnyen a bokszeriádákat. Berlinben például két heves
vérû német ifjonc majd holtra vert egy jámbor kínait, akinek egyéb vétke nem
volt a copfjánál.
Copf,
copf… Nem akarok régi vicceket feltámasztani.
Az
a biztos igazság, hogy úgy rabolni, mint a civilizáció, egy abruzzói brávó sem
tudott. Persze a nagyhatalmakat nem lehet felrúgni.
Licius
[!] filozófus, hogy szólnál ezekrõl a dolgokról, ha élnél? A te copfos fejed
többet gondolkozott, mint az európai hadseregek mindenkori tábornokai… Láttál
idõdben sok emberi badarságot, de eleget nem. Még egy hiányzott, de te ezt már
csendes nirvánádban meg sem sejdíted.
Látnod
kellett volna Tiencsin utcáit végigborítva copfos holttestekkel. Látnod kellett
volna, azt a vadállati tobzódást, amit a gyõzedelmes katonák mûveltek. Hallanod
kellett volna az égõ házakban bennszorultak rémes ordítását. S tudnod kellett
volna, hogy mindez az európai szent civilizáció nevében történik…
*
Mert
szép dolog is a civilizáció, és felséges fogalommá vált e szó: Nyugat. Tegnap éjjel például
hatszázharminc éhezõ zsidó dicsõítette ezt a szépséges civilizációt.
Igaz,
hogy a civilizáció áldozatokat is kíván. A hatszázharminc és még néhány ezer
zsidótól például azt a csekélységet kívánja, hogy pusztuljanak el nyomorultul,
éhen…
Mert
a civilizáció kényelmes vadállat. Támadni nehezen jön kedve. De szívesen
magához parancsolja, akiket fel akar falni. Különösen, ha útjában vannak.
Én
nem látok különbséget a barbár Románia és a civilizált Nyugat között…
Szabadság 1900.
július 29.
|