|
Chinorán
- írja a néppárt szeretetreméltó lapja - derék Nyitra megyei község, ahol
zsidót meg nem tûrnek.
Ez
a keresztényi szeretet el is vevé az Égtõl jutalmát, mert mint szintén a kedves
lap írja - a nép munkás, szorgalmas, jómódú és néppárti…
Ezeket
írja a szeretetreméltó lap. Írását kipótoljuk a következõkkel.
Igen,
Chinorán derék község. Jámbor, buta tót parasztok lakják. Vezeti õket a
plébánosuk. Ha azt mondhatná a népnek: gyermekeim, ha találtok olyan embert,
aki az istentelen magyarok nyelvét beszéli, üssétek agyon! - a chinorániak
okvetlenül engedelmeskednének.
De
a plébános úr nem szól ám így. Inkább ilyenformán: maradjatok tót hazafiak és
katolikusok, szavazzatok a néppártra, óvakodjatok a magyaroktól, mert azok a
zsidókkal szövetkeztek ellenetek. Így szól a plébános, és így tesz a chinoráni
nép. Ha az ellenkezõjét mondaná, azt követné. De a plébános úr tudja, mit
beszéljen.
Én
jártam már holt oláh-vidéken. Hat mérföldre volt a legközelebbi, magyaroktól
lakott falu. És ebben az idegen, vad világban kaptam egy családot, mely
magyarul beszél. A nyomorgó árendás zsidó családját, akinek a feje felett
alighanem felgyújtanák a viskó nádját - Chinorán faluban…
Lehetett
volna neki átvedleni tüszõs oláhvá, s talán így jobban boldogult volna.
Megmaradt ostobául magyarnak.
Chinoránban
tehát nem tûrnek meg zsidót, és ezért derék, becsületes falu Chinorán. Mint
ahogy a néppárt lapja is, mert minden sora a magyarság ellenségeit szolgálja: -
derék és becsületes…
Szabadság 1900.
augusztus 11.
ae.
|