Egy
sanghaji távirat szerint a szövetséges csapatok, különösen a japánok rabolnak,
fosztogatnak Pekingben. Egy városrészt felgyújtottak és elhamvasztottak. A
jobb módú lakosság már akkor elmenekült, mikor a császári család elhagyta
Pekinget.
Tehát
kik rabolnak? Különösen a japánok… Kik a barbárok?… Fõként és különösen a
japánok.
Hála
nektek, porcelán emberkék. Hála nektek, hogy ambíciótok nagyhatalomnak lenni.
Hála nektek, hogy ti is csapatot küldtetek a szövetséges csapatok közé. Ti még
barbárok vagytok egy kicsinyt. Rátok lehet kenni egyet és mást.
„Ezer
taelt minden megmentett európaiért!” Naiv emberek számítgatják, hány milliót
kell fizetni a temperamentumos Vilmos császárnak. A szövetséges csapatok pedig
fosztogatnak, rabolnak Pekingben.
Vajon
nem fogják-e megmenteni a szövetséges csapatok Vilmos császárt a fizetés
gondjától? Vajon nem végzik-e majd el azt, amit a barbár kínai csõcselék nem
tudott?…
Mi
úgy gondoljuk, hogy Waldersee gr. viszi magával ama bizonyos ezer taeleket. Õ
fogja számon venni az épen maradt európai koponyákat.
Racionális
számítás szerint Waldersee generalisszimusz 1902. augusztus hó 14.-én délben
fog Kínába érkezni. Addig bizonyára kõ sem marad Pekingbõl. Elpusztítják a - japánok. Waldersee úr viheti vissza a
taeleket. Nem lesz ott egy lélek európai sem!…
De
beszéljünk komolyan. Van-e még most is épeszû ember, aki elhiszi, hogy a
humanizmusnak köze van a kínai csetepatéhoz.
Ha
van, az bizonyára csak japán lehet.
Szabadság 1900.
szeptember 5.
|