|
Berlinben van - így
szól a nóta -
Naponként legtöbb pásztoróra
S az erkölcs Berlinben dühöng…
Nálunk a helyzet már különb:
Az erkölcsöt Várad is óvja,
De az nincsen papírra róva:
Naponként hány a pásztoróra?…
Saját
külön házi poétánk verselt vala így, mikor annak idején a váradi színügyi
bizottságot kissé túlságosan megszállta a morál. Azóta már nagyot haladtunk az
erény rögös, tövises, de szép útján. A jövõ történetírói számára élünk.
Erkölcsi piedesztálunkra tisztelettel fog feltekinteni a késõ utókor. Róma
megdõl, rabigába görnyed. Mi szilárdan állunk, s nem félünk az erkölcstelenség
rabigáitól… Morális képtárlatunk labirintusában láttuk ma a jövõ Nagyvárad egy
részét. Nyílt arcú, kedves, gimnazista ifjak. Vezetõjük komoly paptanár.
A
szép templomában látni ezeket a
fogékony, fiatal szívû gyerekeket, felséges dolog. Áhítattal követték
tiszteletre méltó tanárjukat, aki lelkesen igyekezett szíveikhez hozni egy-egy
szép kép beszédét.
A
hátulsó sorokban nem figyelnek a magyarázatra. A gyerekek izgatottan
sugdosódnak. Mintha tervelnének valamit.
Elõbb
egy-kettõ oldalog el. A terem túlsó része felé mennek. Erre többen vesznek
bátorságot. Néhány perc múlva csak félannyian hallgatják a lelkes elõadást.
A
terem másik szélén foglalt helyet a szecessziót csinált lelkes ifjúság. Mintha
egy elzárt, elfüggönyzött helyet akarnának megostromolni. Vajon mit akarnak e
lelkes ifjak? Roskovics nemes királyalakjai lelkesítették-e fel õket?
Kerülgetik
a rejtélyes fülkét. A merészebbek be-bekandikálnak. A tûzoltóknak is feltûnik a
dolog. Egy délcegebb ifjú pár percnyi tanácskozás után elõállott:
Kernstok
képét akarnók megnézni. Általános helyeslés. De némi aggodalommal tekintgettek
a terem másik vége felé.
-
Nem lehet kérem, csak felnõtteknek.
A
délceg ifjú arca olyan megbotránkozó kifejezést ölt, hogy a tûzoltó kénytelen
szót emelni félremagyarázott szavai címén.
-
Csak ötödik gimnazistáktól fölfelé lehet megtekinteni.
Az
ifjú sereg nagyon ifjú részén levertség látszik. Egy részük azonban páronként
büszkén vonul be a fülkébe. Benn félhomályban áll a Szerelem. Szent ég, mennyi mindent látnak ezek a lelkes, fogékony
szívû ifjak, ami nincs a képen!…
A
künnrekedteknek alig tudnak eleget beszélni. Azok persze sóvárogva, irigyen
hallgatják. Elhat a kis terem másik szélére is. A csapat mind nagyobb lesz.
Utoljára a tûzoltók erõszakkal kénytelenek a lelkes ifjúságot eltávolítani,
akiknek beszélhet az õ tanáruk aztán késõbb akármilyen lelkesen a Roskovics
képeirõl. A fülke félhomályára gondol valamennyi.
A
fülkében benn pedig van egy szép kép, a Kernstok Szerelem címû képe. A többi képek közt meg sem látta volna tán a
lelkes ifjúság. Így meg csodálatos dolgokat tud beszélni róla!…
Szabadság 1900.
november 7.
|