December
van, csúnya fekete december. Nem a fehér, bohókás, öregapó ez, hanem egy
kellemetlen göthös aggastyán.
Nehéz,
kellemetlen érzés fekszik az emberre. A decemberi ólmos ég s a csapdosó hideg
esõ nem ad kellemes hangulatot. Sötétebbnek látunk minden színt.
Ilyenkor
rendül meg nem egy beteg lelkû ember. A morálstatisztikának volt is dolga elég.
A fõvárosban valamelyik közelebbi ólmos egû, hideg, esõs napon kilenc ember
kívánkozott nem élni tovább. Mind a kilenc ember olyan, akit intelligensnek
szoktunk hívni.
Az
élettel való leszámolás nem mindenkinél megy ám nagyon hamar.
Állandó
tápláléka sokáig a beteg léleknek mint gondolat. Aztán egyszercsak nagyon
sötétnek látunk mindent. Kellemetlenek, fázékonyak az emberek. Hideg az esõ…
Ilyenkor aztán döntünk, hogy távozunk. Hát ilyen olcsó ez a szép élet.
Elkergeti egy csúnya õszi délután is…
*
Azt
hinné bárki is, hogy mi itt most fényesen élünk, mulatunk. Az állandó, díszes,
új színház révén ugyanis. Ebben a csúnya õszben örömmel keressük fel a mi
fényes, meleg tündérpalotánkat, zsúfolásig tele mindig, s csupa siker, taps,
jókedv és hangulat a színházi élet… Ezt hihetné
az idegen, pedig dehogyis van így. Ha a hideg esõ bekerget bennünket, bizony
ott sem kapunk meleget.
Vigasztalan
üresség este este után. Nem vádolunk érte senkit, de a közönséget nem értjük.
El kellene talán kerülnünk egy fenyegetõ s nagyon kompromittáló finist…
*
Mikor
szabadságharcunk félszázados fordulójának ünnepét ültük, a magyar temperamentum
nem tagadta meg magát. Szörnyen tudunk mi lelkesedni, de hát aztán még ünnepet
rendezni. Akkor is úgy volt. Ünnep ünnepet ért. Mint legtöbb ünnepünknél, itt
is magunkat ünnepeltük. Akkoriban egy barátom, lelkes magyar ember ujjongva
kiáltott fel:
-
Megmozdult a magyar ismét. Tud lelkesedni, ünnepelni. A fél század elõtti
alakok és események valósággal megnõttek. Meglásd, ez új kort jelent.
Szinte
szánakozva néztem az én naivan lelkes barátomat.
-
Nagyon csalódsz. Meglátod - post festa…
Sajnos
nekem volt igazam. A sok ünneppel azt érték el, hogy ma már mintha egészen
idegen volna nekünk a nagy legendai harc s minden hagyománya.
Félünk-félünk,
hogy a sok Vörösmarty-ünnepnek is ez lesz a vége.
Szabadság 1900.
december 8.
|