|
Ivor
báró, ki díjmentesen az elsõ magyar publicista, megírta a maga kis levelét a
budapesti jog és egyéb gyermekeknek. Ez az egyetemi éposz-paródia legfrissebb
strófája.
Ivor
báró levele azt a bizonyos nagy lelkesedést keltette. Hír szerint kinyomatják
vagy ötvenezer példányban a keresztes gyermek leventécskék, s gondjuk lesz rá,
hogy eljusson mindenhová, ahol a jog és egyéb gyermekek jobban szeretik a
keresztény magyar társadalom restaurálását, mint az órahallgatást s a
kollokviumokat.
Ivor
báró levelén gondolkoztak-e azok, akik szédületesen ujjongva fogadták?… Nem
vették-e észre, hogy Ivor báró most már igazán megszûnt protestáns és
lutheránus lenni? Nincs az õ levelében egy csöppnyi õszinteség. Sem alatta, sem
fölötte, sem benne…
*
Komédia
bizony ez, csepürágó, naiv komédia. Ez ifjú zsonglõrök igen ifjak még. Ennyi az
egész. És még valami, ami ma jutott eszünkbe.
A
vidéki diákok általában érettebbek és józanabbak a budapestieknél. Mi ennek az
elsõ oka?… A vidéki diákok több vonatkozásban vannak a társadalomhoz, mint a
pesti, örökösen csak kávéházaló s gyermek-klub politikát ûzõ kollegáik.
Majd
behúzza egyenként õket is az élet a maga forgatagába. Megforgatja és összetöri,
vagy megacélozza. Megtanítja igazságokra, melyek talán nagyon szomorúak, de
megváltozhatlanok. Sok mindenre, minek összessége életfilozófia. Üdvös lesz ez vagy romboló, megalkuvó vagy
forradalmi. Mindegy, de nem lesz álom…
*
Tóth,
az öreg, meglõtte magát, s kiderült, hogy gazember…
Eszünkbe
jut a gyermekévek minden tudást felfalni óhajtó nagy vágyakozása, mikor
sehogysem ment fejünkbe Hegel vad idealizmusa.
Azóta
már igen értjük, néha meg is értjük.
Azt
legalábbis meg, hogy a világ csak addig létezik, amíg én… Ha én meghaltam, elmúlt a világ. Hiszen a világot én teremtettem meg. Az öreg Tóth
világában az öreg Tóth becsületes, tisztelt ember volt. Elköltözvén pedig az
öreg Tóth, megszûnt a világ… Mit tartozik az õ nincsetlenségére [!], hogy a
hátrahagyott világok, a sok ezernyi én mint vélekednek most már õ
elmúlottságáról, a derék, a becsületes, a megbízható, a mindenkitõl szeretett
öreg Tóthéról…
*
Nagy
vendégjárás volt itt a héten. Egy pláne egészen tumultus: vármegyegyûlés.
Lakást
talált már Székely Irén is. Nemsokára a mienk lesz, s a kolozsváriak számára
vendég…
Janovics
Jenõ is bemutatta a nagyváradi ismerõsöknek, hogy milyen komoly arca, s prémes
bundája lesz az embernek, ha philosophiae doctor a címe.
De
legzajosabban mégiscsak a szõke, kövérke amerikai miss vendégeskedett, akit
Kassán annyira ünnepeltek, hogy még a soványító kúrát is õhelyette a kassai
jogászok használták, lévén elég nagy útja a lovaitól megfosztott kocsinak a
színháztól a miss lakásáig…
*
Egyebekben
pedig a hétnek megvoltak a maga pletykái, kis és nagy eseményei. Az idõ
õsziesen zord egypár nap óta, s így meglehetõsen banális módra méla akkordokkal fejezi be életét a hét…
Szabadság 1901.
március 24.
|