Fizessenek
elõ kérem az Élõ nemesség c. havonként kétszer megjelenõ szaklapra.
Dr.
Szombathy Ignác jogdoktor, nyug. kir. tanár, volt megyei levéltárnok
szerkeszti, kinek predikátumai: szombati
és beczkói.
Az
elõfizetési felhívásból szívesen szolgálunk egypár részlettel.
Az
1848 elõtti idõkben a megyei nemesek könnyen érintkezhettek egymással a
közgyûlések, tisztújítások és követválasztások alkalmával, más idõben
megtudakolhatták nemes társaik lakóhelyét, nevét, címét a megyei iktató, kiadó-
és levéltári hivatalokban. Most ez mind nehézségekkel jár. A megyei
levéltárakban megvannak ugyan az 1847-ig terjedõ nemesi jegyzékek és közgyûlési
jegyzõkönyvek; de ki tudja megmondani, hol találhatók fel az akkor élt nemesek
most élõ gyermekei, unokái, dédunokái.
Ezért
szaklapunk három fõrovatból fog állani.
Az
elsõ rovat a nemességet érdeklõ történelmi és jogi cikkeket foglalja magában.
A
második rovat az élõ nemesek összeírását fogja közölni az illetõ nemes családok vagy mások által beküldendõ tudósítások
alapján, mely célból ezennel fölkérjük az
illetõ nemes családfõket, hogy saját családjukról röviden fogalmazott
tudósítást küldjenek az Élõ Nemesség szerkesztõségének, mely tudósítások a
tudósítók aláírásaival ellátva legyenek.
Ezen
kimutatások alapján az évrõl évre eltett szaklapból a késõ unokák is
megtudhatják leszármazásuk fonalát, és az anyakönyvi kivonatokkal fölszerelve
nemesi bizonyítványt kérhetnek a m. kir. belügyminisztériumtól.
Minthogy
a mostani megyék már nem vezetnek nemesi összeírásokat, így kell segítenünk e
hiányon.
Nemes
és vitézlõ családfõk gondoljanak a késõ unokákra, s fizessenek elõ. Saját maguk írhatják be neveiket a
díszes sorba. S majd ha a vármegyék ismét
vezetni fognak nemesi összeírásokat, áldani fogják neveiket a késõ unokák.
Családfõk
és családtalan fõk értsétek meg az idõk
jeleit, s siessetek újra nemesekké lenni!… Elõre!… Fizessetek elõ!…
Szabadság 1900.
szeptember 14.
|