|
(Eredeti bohózat 3
felvonásban. Írták: Rákosi Viktor és Guthi Soma. A Szigligeti Színház premierje
1900. okt. 31.)
Miként
az tudvalevõ, Rákosi és Guthi urak arra vállalkoztak annak idején, hogy írnak
egy francia bohózatot - magyarul. Végre is be kell bizonyítani az ördöngös
franciának s a mulató magyarnak, hogy a házasságtörést mi sem vesszük olyan
komolyan, hogy egy teles estén ne mulassunk rajta, ha ez a törés párizsi recipe
szerint végzõdik el. Ilyenformán íródott meg a Napóleon öcsém, mely éppenséggel
lehetne francia bohózat is, ha meg nem tömték volna azokkal a speciális
budapesti rossz viccekkel, amiket az Otthonban portálnak megátalkodottan.
Önöknek bizonyára nem kell a darabról sokat mesélni. Jó összeköttetésû szerzõik
annak idején alaposan bereklamírozták. Még a Mucsai Tárogató is készen kapta a
darab meséjét a vígszínházi premier sikerének sikerült leírásával együtt. Önök
tudják, hogy Napóleon öcsém a földteke legostobább ügyvédbojtárja. Ismerik
Tállyai ügyvéd urat, kinek furán pikáns kalandjai vannak. A súgót, kinek azt
kellene szavalni: nincs a teremtésben szarvas, csak én. Az egyetlen budapesti
alakot, a szemtelen Baráth mérnököt, akinek a fajtájára a darab megírása óta
Budapesten rossz idõ jár. A súgó feleségét, ki lehetne nemcsak a súgóé. A
gyilkos bácsit is, aki már abban az anekdotában szerepelt, melyért Noé apánk
oly igen felháborodott. Bisotka hotelier-t és a többit. A heringet, mely a
vízbe fúlt.
A
rossz vicceket, melyek a közönséget akarják megfullasztani. Önök azt is tudják,
hogy ez a bolondos história a legjózanabb embert is halálra nevetteti.
Megengedik hát, hogy röviden csak az elõadásról szóljunk, amely általában jó
volt. Olyan kifogástalan, a hatásra kínálkozó legkisebb alkalmat is kihasználó,
mûvészi persze nem lehetett, mint a Vígszínházé. Sõt éppen az volt a legfõbb
hiba, hogy a részletek, a finomságok mellett elszaladtak a szereplõk. A
burleszk helyezeteket ad abszurdum vitték. No mindegy, a közönség nagyon jól
mulatott. A kikapós fiskális szerepében Balla excellált. Kedélye, jókedve,
ügyessége mellett ízlése sem hagyta cserben. Elegáns volt, mindig hatást keltõ.
A siker jó része az övé. P. Szép Olga nagyon édes, diszkrét Flóra volt. Kokott,
aki öltözködni is tud. Mûvészi, akinek a karikatúracsinálás sem árt meg.
Erdélyi ma lépett fel elõször nagyobb szerepben. A debü fényesen sikerült.
Napóleon öcsém perfekt, mûvészi bohózatalak. Ugyanezt a dicséretet érdemli a
Bérczi súgója is. Bérczi határozottan nem közönséges vénájú komikus. Id. Sághy
kolosszális „gyilkos bácsi” volt. Bérczi és õ nyílt színen is tapsokat kaptak.
Szohner
Olgának, úgy látszik, olyan fogalmai vannak a bohózatról, hogy itt nem kell a
szerepét senkinek sem komolyan venni. Õ legalább nem vette. Füredy jó Bisotka,
Madas Pista ügyes inas volt.
A
többi kisebb szerepek a fõszerepeknek opponáltak. Az elõadást zsúfolt ház nézte
végig. A darab kasszadarab lesz.
Szabadság 1900.
november 1.
|