|
Az
én borbélyom, még csak ma láttam - milyen nagy idealista…
Az
én borbélyom - megjegyzem -, mindenhez ért, mindent tud, és a borbélyok azon
fajához tartozik, kik óriási véteknek tartanák, ha paciensük a mûtét alatt
unatkoznék; azért hát igyekeznek az embert tõlük telhetõleg mulattatni…
Ma
éppen, véletlenül rossz napom volt, így hát teljesen közömbösen vettem
borbélyomnak az idõjárásról, a töf-töf gyûlésezésrõl, az Uránia elõadásairól
stb. szóló részletes tudósításait.
Egyszerre
titokzatos hangon azt kérdi:
-
…És kire tetszett szavazni mint legszebb színésznõre?
-
Deésy Alfrédnéra; miért?
Az
én borbélyom elszontyorodott.
-
Nos? - sürgettem.
Az
én borbélyom elpirult, lesütötte a szemeit, és az ollót szörnyen csattogtatva
így szólt:
-
Nem lehet többször szavazni?
-
Lehet, lehet, de mit akar vele?
-
Nagyon szépen kérem, tessék Forrai Ferikére szavazni, hiszen csak a vak nem
látja, hogy õ a legszebb…
…Ezek
után az ollón egy végsõt csattantott, s zavartan köszönve elrohant…
Én
pedig itt hozom tudtára Forrainak, hogy sok-sok rendületlen imádói között nem
utolsó helyet foglal el egy szerelmes szívû és romantikus hajlamú -
borbélylegény…
Színházi Újság 1900.
november 22.
A’Dyné
|