Ez
a magyarba oltott német bohózat tudvalevõleg egyedül képes a sokat szidott
német bohózatírókat rehabilitálni. - Csupa bohóság, csupa tótágas, csupa
mulatság ez a darab. Egymást kergetik a leglehetetlenebb, legkacagtatóbb
helyzetek. A „zajos derültség” itt igazán zajos. Néha valósággal megakad az
elõadás. A két hírneves Oszkár darabja egy szerencsés estét hozott ismét a
nagyváradi színházba. Annyi szerencsétlen este után nagy dolog ám ez! Úgy
látszik, ezúttal némi próbák után reszkírozták meg az elõadást. Ez a bevett
szokásoktól való eltérés nagyon kifizette magát. Az elõadás kitûnõ volt. Csak
sajnálhatja, aki nem nézhette, illetõleg nem nevethette végig. Korrekt
ensemble, kitûnõ rendezés vívta ki a sikert. A rendezés Peterdi Sándor érdeme,
kinek Kaján Tóbiása is kolosszális hatású volt. Szarvasi Sándor elegáns ügyes
Kapor Kálmán, ám mintha nehézkes volna az efféle szerepekre. E. Kovács
Mariskának is nehéz dolga volt veszedelmesen szubrett szerepében. Kitûnõ
kabinetalak volt a Bognár apósa. Elég elfogadható volt Benkõ Jolán. Balla
mulatságos figurát csinált a lengyel alakjából, de kissé kegyetlen volt
Szohnerrel szemben. Alig hisszük, hogy a bájos, okos Vilma ilyen már nem is félszeg dzsentleménbe beleszerethessen.
Pláne, ha valaki olyan édes csitri lány, mint Szohner Olga volt. Bérczy és Madas
kisebb szerepekben excelláltak. A közönség nagyon jól mulatott, sokat tapsolt.
Kérjük a direkciót, hozza divatba a jó elõadásokat.
Szabadság 1900.
december 21.
|